Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Tiszai gátszakadások, magasparti elöntések okozta árvizek a Sárréten
A Tisza 1888-ban A Felsőszabolcsi és Bodrogközi társulat árterületéből Ibrány, Gáva, továbbá Leányvár, Kenézlő, Zalkád határában elöntött 41 500 kh-at. Az Alsószabolcsi társulat árterületéből Tiszalök és Tiszadada között áttört víz elöntött 151 000 kh-at. Heves-Szolnok-Jászvidéki társulat területéből a Tiszabő és Fegyvernek között kitört víz elöntött 25 500 kh-at. A Csongrád-Sövényházi társulat területéből elöntött 16 000 kh-at. Más kisebb öblözetekből 5000 kh-at Összesen: 389 000 kh-nyi területet. A Tiszalök és tiszadadai határban kitört víz a Hortobágyon vonult le és április közepére érkezett a dévaványai határba. A fegyverneki átömlés vize a HármasKörös felé húzódott. 11 Kvassay Jenő szerint 1855-től 1888-ig a Tiszán 113 helyen volt töltésszakadás. 1888-ban a védett 2 438 000 (1200 négyszögöles) holdból 287 000 hold volt elöntve, s 6 helyen volt töltésszakadás. Tehát 1 829 000 kh védett területből 215 000 kh az elöntött terület. 12 Az áradás a dadái határban és Tiszalöknél haladta meg a magaspartot. Március 27-én Dadától (Tiszadada) keletre a baktai parton és Porom-Rázom pusztánál bukott át a víz a magasparton. (Rázom puszta a mai vízerőmű közelében van.) A tiszalöki magasparTöltés védelme elhabolás ellen 1881-ben tot az ár a településtől keletre haladta meg, majd elborította Tiszalök község nagy részét, a botos, aracs és szemrakó dűlőket, átment a szt.mihályi határba, terjedt a szorgalmas majorig, a büdi erdőtájon egyesült a dadái határban Porondnál kitört átömléssel. Az egyesült vízár Dél felé átfolyt a szt.mihályi (ma Tiszavasvári) határon, elérte a Szt. Mihály-Hajdúnánási vasutat, itt a töltést átmetszették és a víz a legelő-laposon át az ártéri földekre folyt. A Tiszadada-baktai és rázompusztai kiömlés dél felé lefolyt a Király-érig, onnan nyugatra vette irányát. A tisza-löki kiömlés azután elborította Dada, Dob, Büd és Szt.Mihály határának nagy részét, átlépte a nánási határt, elöntötte a Nyiszki (Nyicki) rétet és Tedej pusztát. A nánási rétet elhagyva az áradat a Veres-nádba, majd a polgári Bágyba, ezt kö1 Korbély József: A Tisza szabályozása. Debrecen, 1937. 126-131. p. 12 Kvassay Jenő: A csekély esésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére. Bp., 1889. 70-71. p.
