Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Tiszai gátszakadások, magasparti elöntések okozta árvizek a Sárréten

Tiszai gátszakadások, magasparti elöntések okozta árvizek a Sárréten 1830. Rakamaz-Tiszadob közötti gátszakadások Az 1830. évi árvíz pusztításait Huszár Mátyás leírásából ismerjük.

1 A kiöntés Tiszadobon történt. A víz a Tiszadobot védő Máté gátat haladta meg, s két irányba terjedt. Az egyik irány Dada, Gordon és Büd (ma Tiszavasvári északi része), itt a közút melletti töltésekkel megakadályozták Dada, Lök és Nagyfalu elöntését. A víz másik iránya déli volt. Itt a Máté gát meghágása után a víz elöntötte a Tisza bal partján levő fokokat és tovább terjedt Polgár felé a Selypes, a Károly-ér (Király-ér) és Folyás-ér vízfolyásokra, közben elöntötte Polgár egy részét, a Tikos pusztát és a Veres-nád mocsárba folyt. A Selypesen déli irányba folyó ér Margita határát meghaladva az Arkus-éren Csegére folyt, ahol elöntötte az alacsonyabban fekvő területeket, sőt a faluban is néhány telket. Tiszacsege határát elhagyva az Árkus éren tovább haladt, elöntötte Nádudvar határát, majd Püspökladány és Karcag között beleveszett a Berettyó Sárrétjének mocsárvilágába, s megnövelve annak vízszintjét elborította Bucsa és Ecsegpusztákat. A másik áradat Nánás felé fordult, s Büd és Kun-Szt.Mihály (Szent-Mihály ma Tiszavasvári déli része) határának elöntése után nyugatra és délre fekvő területeket négy mérföld (30 km) hosszúságban elárasztotta. Aztán Böszörmény határát öntötte el. A Veres-nádba folyt víz aztán a Hortobágy folyón és a Kadarcs-éren keresztül elöntötte az egész Hortobágy medencét. P.Hortot, P.Mátát (Máta pusztát), P.Zámot, P.Angyalházát. A Kadar-tóból és a Hortobágy vízfolyásból kiáradó víz Újváros nyugati határát öntötte el, a Böszörmény felé északnak és nyugatnak eső területen magas víz terült el. A Kadar-tó (Kadarcs) mentén kiépített töltés a határ keleti részének elöntését megakadályozta. A Köselyen lefolyó víz Szoboszlón a Kösely ellen emelt keresztgátakat túlhaladta, s víz alá került Nádudvar egy része, meg Szoboszló és Kaba nyugati fele. Ugyanakkor áradás volt a Berettyó-Sárrétjén is. A Kék-Kálló árhulláma, egyesülve a Hortobágyon lefolyó Tisza vízzel, elöntötte Tetétlen, Püspökladány, Nádudvar, Báránd, Sáp, Dancsháza, Nagyrábé határát, s részben Szeghalom, részben pedig Bucsa puszta felé folyt le. Huszár az árvízi elöntésekről településenként is beszámolt: „ Tiszadob: a dadái csárdától a Csörsz árkán keresztül vezető út, s innen a Csörsz árka mentén Laposhalom felé Ludashát és Gordon között a szántók magasabb részei szárazon maradtak, a vidék többi része köröskörül a tokaji és miskolci hegyekig elöntve volt, s délfelé a Tisza hoszszában egész a Dunába való torkolatig terjedt ez az árvíz. Április 8-án a Tisza annyira megáradt, hogy Tiszadobtól Polgárig az alacsony bal partot mindenütt elhagyva kezdett lefeléfolyni. Legnagyobb magasságát ápril 18-án érte el, legnagyobb növekedése 24 óra alatt 4 láb (1,3 m) volt. A legnagyobb vízmagasság igen sok tiszadobi épületen látható volt. Május 26-án szállt alá a víz magassága a Tiszában 3 lábbal (kb. 1 m), a nagy kiterjedésű térségben pedig 4 '/2 lábbal Huszár Mátyás: Topografico hydrografica descriptio inondatinum Hortobágy in connexione cum inondationibus Tibisci, Szegedino usque Tokainum inpartibus Regni Trans - Tibiscinis, item cum Berettyó et Crysu nigri anno 1830 Mensibus, Április, Majo et Junio durantibus dd. 22. juni. 1830. M. Varadini.