Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Az 1966. évi jeges ár
védelemvezetés robbantó részleg segítségét kérte a honvédségtől, mely a gáborjáni hídnál kialakult, különösen veszélyes torlasz megbontásával kezdte a 9-ei napot. Itt sikeres volt a beavatkozás, mellyel egy időben a középső szakaszon is teljes volt a zajlás, mely 11 óta körül elérte Zsáka és Darvas községek határát. Darvasnál - a Kálló-föcsatorna Berettyóba való betorkolásától, mintegy 200 m-re egy hullámtéri fahíd (Csiffi híd) volt. Ez a híd a zajló jeget annyira felfogta, hogy fölötte, mintegy 4 km-es torlasz, mint később kiderült, átmenetileg dugó alakult ki. Hatására a torlasz mögött gyors vízszint-emelkedés következett be, melyről Varga András - volt sárréti gátőr - jelentéséből értesültem. Ez az eset — emlékezetem szerint — 11-12 óra között történt. Nem sok idő múltán „Bandi bácsi" már arról értesített, hogy a víz a töltéskoronát meghágva bukik át a Kálióba, az őrház udvarán keresztül. Rosszat sejtve, ezért tettem fel a kérdést Bandi bácsinak, hogy a Kalló vízszintje hogyan áll az árháznál? „Ö Pálfi kartárs, az még a szertár sarkától egy méterrel is lejjebb van." Nyilvánvalóvá vált, hogy az őrház és a Kálló-főcsatorna betorkolása közötti Berettyó szakaszon jégdugó alakult ki. A feltorlódott jég nyomásának a Csiffi híd nem sokáig tudott ellenállni, felszakadt és roncsaival együtt - nyomában a jégtömeggel - megindult Szeghalom felé. A víztömeg előtt szabaddá vált az út. Olyan erővel zúdult a híd alatti szakaszon még álló jégtömegre, hogy azt felszakítva magával ragadva tolta még kb. 16 km-en. Amikor a torlasz fölötti víztömeg elérte a Kalló torkolatát, benyomult az alacsonyabb vízszintű Kallóba. A kiegyenlítődésig visszafelé folyt a Kalló. Vízszintje még a gátőrházba is betört. Amikor Bandi bácsi már a Kalló felől sem érezte biztonságban magát és családját, engedélyt kért az árház elhagyására. A védelemvezetés ezt csak családja számára engedélyezte. Még szerencse, hogy a ló az ismeretlen kocsissal és az ismeretlen körülmények között nem vadult meg, így a család szerencsésen érkezett Bakonszegre. A következő jelentést Bandi bácsi már a kemence padkájáról, majd az ablakpárkányról tudta leadni. A veszély itt nem tartott sokáig. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan szűnt meg. Amint a torlasz megindult és a lefolyást lehetővé tette, gyors apadás következett be ezen a szakaszon. Az csak később derült ki, hogy a víz a bal parti töltést is meghágta több száz méteres szakaszon. A megindult jégtömeg az esti órákban érkezett a szeghalomi Szabadság hídhoz. E hídnak a két fő pillére közötti része a II. világháborúban elszenvedett robbantás következtében le volt szűkítve. Feltételezhetően ez a körülmény is hozzájárult az érkező jégtömeg felfogásához. A késő esti órákra ez a jégtömeg a Berettyó hullámterét mintegy 6 km-es szakaszon teljes szélességben betöltötte, így a délelőtti jelenség itt ismétlődött meg. 23 óra körül kaptam a jelentést arról, hogy a csökmői gátőrház fölött a víz, jégtáblákat sodorva bukik át a töltésen. Félelem fogott el, mert egy ilyen eseménnyel szemben emberi erővel védekezni lehetetlen. Én nem tudnék embereket ilyen helyre védekezőként küldeni. Azt sem hiszem, hogy ilyen utasításnak eleget is tennének. Nem sok temény lehetett arra sem, hogy a dél körüli események megismétlődhetnek. Ez a híd nem fog felszakadni, nem fogja a jeget és a vizet továbbengedni, így csak a helyzet rosszabbodására számítottam, ami nem sokára be is következett. A kiömlő víz, a jégtáblák segítségével nagyon gyorsan megbontotta a töltést. Bekövetkezett amitől nagyon féltem a „töltésszakadás." Nagyon rossz érzés fogott el! Mi lesz a töltésszakadás következménye? Itt Csökmö, Újiráz és Darvas községek közvetlen veszélybe kerültek. Azok lakóit sikerült-e még időben kimenteni, áttelepíteni biztonságos helyre? Gondoltam azokra a tanyasi emberekre és családjukra, akiket éjjel váratlanul, álmukban ér el a jeges ár! Hová, merre tudnak menekülni? Az ár elsősorban azokat a tanyán élő embereket fenyegette, akik a Berettyó és Kutas-főcsatorna között laktak. Ezek az emberek a