Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Az 1966. évi jeges ár

Az Igazgatósághoz tartozó védelmi szakasz közben megnőtt, mert a védelmi munkák irányítását a folyó jobb oldali töltésén végig át kellett venni a társigazgatóságtól. „A folyó jobb oldali védtöltése védelmi munkáinak irányításait február 11-én Breinich Miklós főigazgató-helyettes helyszínen adott utasítása alapján a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vette át. " Idézve a Gyulai VÍZIG beszámolójából. A kivonat a legkritikusabb időszak intézkedéseit és jelentéseit tartalmazza. A védekezési és helyreállítási munkák megfeszített erővel folytak, az intézkedések és jelentések újabb kedvezőtlen változást már nem tartalmaznak.. A jég levonulásával területünkön a különösen nehéz helyzet mérséklődött, munkánkat a kiöntött víz gyors visszavezetése és a helyreállítási munkálatok mielőbbi befejezése jelentette. A meglévő naplóért köszönet a jegyzés összeállítóinak Szabó László műszaki ügyintézőnek és Tóth Sándorné előadónak, valamint az említetteknek, élőknek és holtaknak. A védekezés szűkszavú összefoglalása a Vízgazdálkodásban megjelent írásból idézve: A védekezés nagyon sok hasznos műszaki, szervezési és igazgatási tapasztalatot nyújtott. Az 1966. évi jeges árvíz elleni védekezést értékelve megállapíthatjuk, hogy a védekezés a töltésszakadás ellenére is eredményes volt. Ha védekezésünk nem járt volna ilyen eredménnyel, és veszélyeztetett szakaszainkon bekövetkezett volna a töltésszakadás, a következő károk érték volna gazdaságunkat: Szeghalom-Kálló torkolat közötti szakadás esetén: Szeghalom és Füzesgyarmat elöntése. A jobb parton 17 000 kh mezőgazdasági kár, épületkárral (mintegy 310 millió Ft.) Ha a lokalizációs munkánk nem járt volna eredménnyel a bekövetkezhető kár mértéke 19 000 kh-n mezőgazdasági kár, épületkárral. (312 millió Ft.) Árvíz sújtotta volna Csökmö, Kórósziget, Újitáz és Darvas községeket. Gátszakadás következtében bekövetkezett kár az előzőekkel szemben, mezőgazdasági és épületkár összesen kb. 3 millió forint, a védekezés költsége mintegy 4 millió forint volt. Az, hogy a jeges árvédekezés emberi életet nem követelt, a lokalizációs öblözetben levő állatállományt sikerült kimenteni, a védekezésben résztvevő szervek gyors, átgondolt és helyes intézkedését bizonyítja. Az eredményes lokalizálás kulcspontja a gyors helyzetfelismerés és a nagyszámú munkaerő lehető legrövidebb időn belül mozgósítása volt. A lokalizáció sikere - a műszaki irányítás helyesen átgondolt tevékenységének megfelelően — a védelemvezetés, a tanácsi szervek és karhatalmi alakulatok közös munkájának eredményeként született meg. Ez a jeges ár elleni védekezés ismét bebizonyította, hogy amikor az ár ellen kell harcba szállni, az emberek összefogása óriási tettekre képes. A védekezésben résztvevők — kivétel nélkül - példás helytállásról tettek tanúságot. A híd felett jégtorlasz mintegy 1 km hosszban. A sűrű cölöpjármok nagyban akadályozták a jég levonulását