Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Tiszai gátszakadások, magasparti elöntések okozta árvizek a Sárréten

Ezek közül az 1-2. számúak az Aracs-érben egyesülve, az 1-5. számúak pedig miután Tiszalök város 2/3 részét romba döntötték, a szent-mibályi Arany kerten keresztül, s a büd-fenéki majoron át az erdőnél, a 8-11. számúak pedig a fácánoson és a vasúton jutottak a társulati ártérbe. A Tiszalöknél kitört víz aztán a szent-mibályi határba terjedt tovább a Szorgalmas majorig, az Aranykert laposon és a büdi majorkerten keresztül jutva a büdi erdő-táján egyesült a dadái szakadásból jövő érrel, s a nagy Kornis tanyájánál a forgácsháti majornak folytatta útját. A Tisza Löktől keletre fekvő nyíregyházi út töltése, a Kakas-gát és a kettős határig terjedő magaspartok több helyen alacsonyabbak voltak a nagy víznél, így ezen átömlések elborították Hajnalos major környékét és déli irányban a Kötvélyszéken keresztül, lehatolt az ár a szt.mihályi határba, a Takaros, Loriháza, Paula-liget és Függő-tanya majorok érintésével a Szemők- éren folyt le, s az uradalmi Fácánoson át a Szt.-mihály-Hajdúnánási vasútig, majd a vasúti töltés átszakadása után a Legelő laposon keresztül lefolyt az ártéri földekre. A Tisza-dada község és Rázom-puszta között kitört víz a dadái és büdi nagylaposokon áttörve áthágta a természetes magaslatokat és a löki vízzel egyesülve déli irányban haladt tovább, másrészt a Király-éren nyugatra indult. A déli irányban haladó ár elborította Dada, Dob, Büd és Szt.Mihály nagy részét és átlépte a nánási határt. A nánási határban elöntötte a Nyiszki rétet, Tedej pusztát, az új osztást és a nagy rétet. A nánási réten a dűlők kelet-nyugati iránynak, a dűlöutak mellett pedig nagy árkok és magas árokpartok vannak. Ezekbe a partokba ütközve az ár lassabban terjedt, majd ezeken áthatolva, kitöltötte a Veres-nád nevű dűlőt, átcsapott a káptalan birtokát képező polgári Bágyba, míg az Űjosztáson áthatolva a böszörményi rétre ömlött. A böszörményi rétet az árvíz majdnem teljesen elöntötte és víz alá került Pród egy része is. A böszörményi határban az áradat ismét kétfelé húzódott, egyik része a Kadarcson keresztül Újváros felé, másik része pedig a Hortobágyon keresztül a nagy csárda felé indult. Az újvárosi határból annak nagy részét áthaladt a debreceni, a szoboszlói és a nádudvari határokon, itt egyesülve elöntötte a nádudvari határnak a karcagi határcsatorna és a Kösely folyás jobb partja által bezárt területet, átlépte a püspökladányi határt egész a magyar államvasút töltéséig, a Nádudvar—püspökladányi országútig és a karcagi határcsatornáig, az úgynevezett Köles-gátig haladt. A Nádudvar—püspökladányi út, valamint a Makkodi-csatorna bal partját feltöltötték, úgyhogy a nádudvari és püspökladányi határ ezen része - bár 0,80 m-rel alacsonyabb volt az észlelt nagy víznél — megmenekült az elöntéstől. A karcagi határ egy ideig vízmentes volt, a Köles-gátja feltartóztatta az átömlést. Időközben aztán a Kölesgát 13 helyen átszakadt és a karcagi határt Nyugat felől a városig, Dél felől a magyar államvasút töltéséig elöntötte. A vasúti töltés négy átereszén áthatolva, az ár elborította a karcagi rétet és átment a kisújszállási határba. A karcagi rétből az ár a Pingyó csárda melletti átereszen átfolyt a vasúti töltés nyugati oldalán, megtöltötte a Czina deréki és a nagy-kecskeri tavakat és a Békás és Kurvahát dűlőkben visszanyomva a Tisza-beöi átömlésböl idefolyt árvizet, s azzal egyesült. A karcagi rét felől jövő ár átfolyt a Rakonczás, Lukácsfenék, Ravaszlyuk és Kara fános legelője nevű dűlőkön . Megtöltötte a Gyapár, Mária, Kerülölapos és Pórállás dűlőket, behúzódott a Göröngyös pusztára és elborította a Vasas lapos dűlőt. Április 28-án a dűlő teljesen megtelt, s a víz elhúzódott egész a túrkevei határig. A Kisújszállás—túrkevei határon, a kis-kabai csárdától kezdve az Ecsegpusztáig a határ- árok partja tartotta a vizet. A mélyebb fekvésű részeken 1-2 méter magas töltések vannak, s ezek gátolják a víz kiterjedését. Április 28-án még magasabb volt a Berettyó vízszintje, minta Tiszából kitört ár, ezért addig, míg a Berettyó vízszintje alább nem szállt, a kiömlött víz levezetésére gondolni sem lehetett. A Király-éren keresztül menő víz a Selypesbefolyt, s a Tisza menti laposokat: Reje, Tikoslaposa, Nagy- és Kis-Boroczkás, Tárnokhát, Kengyelfiók, Örötvény, margitai nagy tó, Hataj, Szilágy stb. elöntötte, s a Selypes zsilipnél visszafolyt a Tiszába. Az 1888. évi árvíz az Alsószabolcsi Társulat területén Tiszalök, Tisza Szt.Mihály, Tiszadada, Tiszabüd, Tiszadob, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmaz-Üjváros, Debreczen, Kun-