Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
Rendszerváltás és a vízgazdálkodás
majd a nehézfémek iszapjai jelentettek a folyó faunájára addig nem tapasztalt halálos fenyegetést. A ciánszármazékok a Nagybánya melletti AURUL Vállalat ülepítő medencéjéből kiömlött közel százezer köbméter iszappal kerültek a Lápos, Szamos közvetítésével a Tiszába, 2000 januárjának utolsó napjaiban. Febtuár 2-án a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság - a terület környezetvédelmi felügyelőségével egyetértésben - elrendelte a másodfokú vízminőségi készültséget. Hamarosan sor került 26 a Keleti-főcsatorna tiszai kiágazásának zárására is, hiszen a szennyezéstől meg kellett óvni a csatornára települt vízhasználókat. Mindez felvetette a a néhány napos vízkotlátozás bevezetését is. A „vízkormányzási művek" megfelelően működtek az elhárítás során. A tiszalöki duzzasztás növelésével a Keleti- és Nyugati-főcsatornákban, még a szennyezés megérkezése előtt, közel 30 cm-rel megemelték a vízszintet, azaz tátozták a vizet a nehezebb napokra. Ezzel párhuzamosan a Tisza bal parti, tiszafüredrakamazi szakaszán megtiltották a közvetlen tiszai vízkivételeket, az állatitatást, valamint a parti ásott kutak használatát. A cianid-szennyezés mérgező vízcsóvája február 5-én este 8-kor jelentkezett Tiszalöknél, tehát a megelőző intézkedések 26 órányi előnyt biztosítottak a védekezőknek. Mindez azonban kevés volt, mert a lezárt zsilipeknél átszivárgó vizeknek „köszönhetően" február 9-én mindkét főcsatorna al- és felvizén mérhetővé vált a szennyezés 27 . Ebben a helyzetben nem maradt más hátra, mint a Keleti-főcsatornában kialakult vízszennyezést a Nyugati-főcsatornába átterelni, s a tiszakeszi szivattyútelep közbeiktatásával visszaemelni a Tiszába. Mindezt követte a szennyezés elvonulása után, február 17-én a Keleti-főcsatorna végigöblítése, a tiszavasvári beeresztő zsilip és a csatorna végszelvényében lévő bakonszegi zsilip egyidejű megnyitásával. A másodfokú vízminőségi készültséget a TIVIZIG március 7-ig tartotta fenn. A Romániából származó nehézfém-szennyezés kiindulópontja a borsabányai RE2000. február 20.-án, vasárnap délután 3 órakor GYÁSZMENET A TISZÁÉRT Gyülekezés a Külügyminisztérium épülete előtt. II. ker. Bem József tér. Útvonal: a Margit-hídon át a Kossuth térre. Akit megrendített a Tisza halála, s szeretné kifejezni vágyát, hogy hasonló tragikus katasztrófa soha többé ne történjen, csatlakozzék gyászmenetünkhöz - lehetőleg sötét ruhában, vagy gyászszalaggal, gyertyával. Budafoki Polgári Kör, Civil Press Egyesület. Csemete Energia Klub, Humánökológiái Baráti Társaság, Kamaraerdei Diána Vadásztársaság, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Az Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány, Ökotárs Alapítvány, A TARON Társasága, A Városi Biciklizés Barátai Egyesület, Zöld Jövő Természetvédelmi Egyesület. Zöld Karvaly Természetvédelmi Szakosztály. Bár súlyos kataszrtófa érte a folyót, korai volt temetni a Tiszát MIN Vállalat meddőhasznosítási létesítményénél volt. Az itt március 10-én kiszabadult iszaptömeg a Novác-patakon át a Vasérbe, majd a Visón át a Tiszába jutott, s mivel ekkor jelentős árhullám indult el a folyón, a veszélyes iszaptömeg szétterült a hullámté2003. február 4-én 18 órakor. Ugyanezen a napon harmadfokúra növelték a vízminőségi készültséget. Míg a Tiszában (február 5-én este 10 órakor) mért csúcsszennyezés értéke 3,7 mg/l koncentrációjú volt, addig a főcsatornákban 2,11 ill. 1,71 mg/l mértékű szennyezést mértek néhány nap múlva.
