Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
Rendszerváltás és a vízgazdálkodás
töltésszakaszok nyúlgátas magasítása és erősítése. A tiszai töltéseket megfeszített munkával sikerült épségben megőrizni nem csupán a víz emelkedésének ideje alatt, hanem a veszélyes apadási időszak alatt is. A védekezés során kritikus helyzet alakult ki a tiszadobi nyári gáton és a lokalizációs szakaszon. A nyáti gáton az önkormányzat védekezett, amit a vízügyi igazgatóság szakemberei segítettek és a szükséges anyagokat is a TIVIZIG biztosította 19 . Szerencsére a nyárigát kitartott, de a nagyobb vész elketülése érdekében a vízügyi igazgatóság szakemberei ideiglenes védelmi vonalat építettek ki. Ahogy az már a korábbi időszakban „megszokottá" vált, az árvízzel együtt a belvíz is jelentkezett. A védekezés még az előző esztendő novemberében megkezdődött, s márciusban folytatódott. Az elöntött terület maximális kiterjedése ekkor 16 500 hektár volt. A megfeszített szivattyúzással siketült március végére az elöntést a felére csökkenteni, amikor a csapadékosabb áprilisi időszak a belvízcsatornákban megemelte a vízszinteket, s a víz alatt senyvedő terület 20 850 hektárt tett ki. A legnagyobb napi szivattyúzás április 8-án történt, amikor közel 4,8 millió köbméter belvizet siketült átemelni a Nagyiváni és Sarkadéri tározókba. Az árvízi helyzet miatt az ágotai mederelzárást újra nem lehetett elketülni, s április 11-én késő este a Hortobágy—Berettyó egysoros elzárása megtörtént 20 . Ezzel párhuzamosan a medertározóként működtetett Hortobágy-Berettyón rendkívüli védelmi készültséget és belvíz beemelési korlátozást kellett elrendelni. Az összesen 28 belvíztározóban visszatartott víztömeg megközelítette a 49,5 millió m 3-t. 21 A belvízi védekezés május 22-ig tartott. Az ideiglenes elzárás kiváltása érdekében Ágotánál a következő év októberében átadták rendeltetésének a végleges árvízi vészelzáró művet, amelynek működtetésével megakadályozható, hogy a befogadó Hármas-Körös árvízi helyzetében zárva tartott mezőtúri árvízkapu 22 mögötti térségre - a nagy-sárréti, nagykunsági és a fegyvernek-mesterszállási ártéri öblözetekbe - a Hortobágy-Berettyó-főcsatornán levonuló belvizek kiöntsenek. A közel 200 milliós beruházásban megépült műtárgy az ágotai műemlék híd állagmegóvását is biztosítja. 23 2001 márciusának első napjaiban a vízgyűjtő terület legmagasabb pontjain is megszűntek az éjszakai fagyok, s erős felmelegedéssel párosulva jelentős mennyiségű csapadék esett a Tisza hegyvidéki vízgyűjtőjén. Mindezek az időjárási események az 1500 méteres magasság alatt addig megmaradt havat teljesen lemosták, s az olvadt hó az esővel együtt hatalmas árhullámot indított el. 24 Nagy erőkkel készült a védekezésre a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is, de a hirtelen jött rendkívüli magasságú árhullám a Tisza jobb parti - az előítt méretre még Az árvíz levonulása után döntés született arról, hogy az 1860-as években Andrássy gróf által építtetett „tiszadobi hullámtéri nyárigátat" az 1 % valószínűségű árvízszintnek megfelelő előírások alapján ki kell építeni. A gát ugyanis nemcsak a település lakóházainak többségét, de a 735 ha területű, nagyrészt szigorú védelem alá helyezett ermészetvédelmi területet, valamint az európai viszonylatban is értékes Andrássy-kastély parkját védi. Az elzárás elbontására május 3-án került sor. Viktor István: Márciusi-áprilisi belvízvédekezés. Vízcseppek, 2000. március-április. Az árvízkapu az 1940-194l-es években épült meg Mosonyi Emil tervei alapján. Nyitott állapotában a Körös és a főcsatorna között szabad áthajózást biztosít. Az első hajó a főcsatornán keresztül 1942. október 14-én érkezett Mezőtúrra. Az 1894-ben épült híd felújítása 1996-ban történt meg. Szerencsére a Szamos és a Bodrog áradása alatta maradt a Tiszán tapasztalt szinteknek.
