Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)

A szocialista vízgazdálkodás korszaka a Közép-Tiszántúlon

ladta a 10-15 cm-t, de ezzel egyidőben a szemerkélő eső sárossá tette a fagyos talajt, lehetetlenné téve a közlekedést, • a védekező osztag a szórványosan levonuló jégtáblák miatt nem tudott eszközeivel a vízen mozogni, a parton pedig járhatatlan volt az út, • a töltésen átbukott jég - 1 km hosszban — elnyírta a telefon-oszlopokat, ezzel reménytelenül megnehezítette a hírközlést. Az emberi élet és javak mentése órákon belül megkezdődött Szeghalom tanyavilágában, majd Újirázon, Csökmőn, Darvason és Kórószigeten. E térségben árvizet még nem ismerő emberek nehezen értették meg, hogy árvízveszélybe kerültek. El kellett hagyniuk otthonukat, mert ki kellett üríteni a községeket. Kezdeti vonakodás után a munkát a tanácsi szervek irányításával a lakosság gyorsan és fegyelmezetten hajtotta végre. Lokalizálásra a Kutas-főcsatorna jobb oldali deponiáját használták fel a védekezők. Számolni kellett azzal, hogy a lokalizációs töltést két víz közé szorítva kell kiépíteni, - a kiömlött víz és a Kutas-csatorna vize között - viszont a Kutas-csatorna medrét egyben ellennyomó medenceként is fel tudták használni. A feladat végzésére a vízügyesek nagyszámú kézi munkaerőt irányítottak a helyszínre. 10-én hajnali 4 órakor már 800 ember dolgozott a lokalizációs vonalon, s aznap a déli ótákig ezt a számot kb. 5000 főre növelték. A 16 km-es lokalizációs vonal legmélyebb pontjain ember embert ért, egyes helyeken mégis csak néhány cm-rel előzte meg a lokalizációs töltés emelése a kitört vízszint emelkedését. A kitört víz elrekesztése is bizonyítja, hogy a jól szervezett és irányított, megfelelő Védekezés 1966-ban műszaki felkészültségű, a helyi lakosság és a karhatalmi szervek legjobbjaiból összekovácsolódott védelem állt a gáton. A kifejlődött töltésszakadások elfogása jeges ár esetén ritkán előforduló teljesítmény. A szakadás helyreállítása az Igazgatóság gépparkjával öt nap alatt megtörtént. A töltésszakadás arra is figyelmeztetett, hogy a jeges árvíz ellen sohasem érhető el teljes