Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A szocialista vízgazdálkodás korszaka a Közép-Tiszántúlon
SZABÓ István, a Nádudvari Vöröscsillag Tsz. elnöke az öntözésekről a következőket mondta: „Sajnos meg kell állapítani, hogy parasztságunk zömében nem ismeri fel az öntözés hatását, holott sajtón, rádión keresztül hallunk híreket a nagy eseményekről, amelyeket Szolnok megye elért az öntözés terén. Mi ilyen szép eredményeket nem értünk el eddig, de ez csak tőlünk függ, bátrabban és többet kezdeményezzünk. Nagy eredménye lenne a mai tanácskozásnak, ha felrázná az embereket ebből a közönyből, amit az öntözéssel szemben tanúsítanak. JÁMBOR István, a Földesi RÁKÓCZI TSZ. elnöke szerint: „Az öntözés területén Magyarország a legelmaradottabb a többi szocialista államok között. Minden ország törekszik arra, hogy minden kis területet termővé tegyen. (Pl. a Szovjetunióban a szüz-fóldek feltörése, vagy Bulgáriában még 30 kh. területet sem hagynak öntözetlenül. Nekünk is megvannak a lehetőségeink arra, hogy növeljük eredményeinket. Nálunk a Földesi RÁKÓCZI Tsz-ben felszín alatti szórófejes öntöző berendezés van, ezt csak magas kultúrák fejlesztésében helyes alkalmazni. " DÉGEN Imre főigazgató hozzászólásában az öntözések gazdasági oldalával is foglalkozott: „Az öntözési terv megvalósításának feladata közé tartozik a költségek csökkentése. Amit saját erejükből meg tudnak valósítani azt a Vízügyi Igazgatóság felügyelete mellett valósítsák meg. Kevesebbe fog kerülni!" Ahogy PAPP Ferenc visszaemlékezéséből tudjuk, a vízügyi szolgálat főnökének e néhány mondatából — abban az időben — egy vízügyi igazgatóság vezetőjének „illett megérteni feladatát". A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság helyzetét az öntözésfejlesztés tekintetében nehezítette a „hruscsovi kukoricatermelés"területünkre „kigyürüző hatása. "Az csak véletlenszerű volt, hogy a hajdúszoboszlói KÖRÖSI József, mint tsz. főagronómus (nyilván szigorúan ellenőrzött) levelezési kapcsolatban állt HRUSCSOwal. Ezért azután megnőtt körülötte a „látszat nyüzsgés" is. Miniszterhelyettesektől tsz. vezetőkig gyakran látogatták a 4. sz. műút mellett épült öntözőtelepet, ahol a protokolláris látogatások terhei a vízügyi igazgatóságon jelentkeztek többletként. A fentebb idézett termelőszövetkezeti vezetők ismert közéleti emberek is voltak, akik könnyebben jutottak a korszerűbb gépekhez, technikai felszerelésekhez, amely erősen ösztönözte az igazgatóság műszaki munkatársait a korszerűbb technika megismerésére és a vízügyi feladatok igényesebb megoldására. Az 1960-as évek elején felvetődött az a gondolat, hogy az öntözővíz előállításának költségei jobban megtérülnének a jobb minőségű löszháti területeken, mint a Hortobágy legelőin, ill. művelésbe vett szikes szántóterületein. Ezért elhatározták, hogy a Keletifőcsatorna bal partján azbeszt-cement nyomócsöves öntözőtelepeket építenek, s mivel a főcsatorna bal partjára nem lehet a vizet gravitációsan eljuttatni, a víz biztosításához nyomásközpontokat építenek. Talán ezért épült Földesen az első — akkor még nagynak számító 73 hektáros, ac-csöves permetező öntözőtelep. Majd ezt követően létesült a Hajdúszoboszlói Ág., a Hajdúszováti Tsz. területén és egyre több helyen ( Nagyhegyes, Hajdúnánás, stb. ) korszerű technikájú öntözőtelep. A vízhasznosításoktól szólva nem lehet figyelmen kívül hagyni a társulatok szerepét sem. Az 1960-as években egyre több helyen alakult társulat a helyi vízi feladatok megoldására. A Közép-Tiszántúlon 1962-ben az alábbi társulatok szetveződtek. Öntözésre: Balmazújvárosi Esőszerű Ont. Társ. (Balmazújváros), Telekföld-Cucai Esőszerű Önt. Társ. (Balmazújváros), Brassóéri Esőszerű Önt. Társ. (Hajdúböszörmény), Vidiéri Esőszerű Önt. Társ. (Hajdúböszörmény), Vízhasznosításra: Polgári Vízh. Társ. (Polgár), Berettyó Vízh. Társ. (Berettyóújfalu), Vízrendezésre: Penészleki Vízr. Társ. (Penészlek), Kornádi Vízr. Társ. (Kornádi), Belvízrendezésre: Királyéri Belvízr. Társ. (Tiszavasvár)
