Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története (Vízügyi Történeti Füzetek 16. Budapest, 2003)
A vízhasznosítások ügye a Közép-Tiszántúlon
KÖHLER György építőmester pedig a többi munkákat. A munkálatokat maga a királyi biztos irányította, ettől azonban nem lett eredményesebb a hálózat megvalósítása, mert a polgárok sok esetben nem tartották be az utcai vezetékhez történő csatlakozásra kiadott utasításokat. A közterületeken pedig egyenesen katasztrofális volt a helyzet, mint az ZILAHI Sándor orvosdoktor 1826. július 20-án a tanácshoz beadott jelentéséből kiderül: „ ... a Collegium secessusában kibocsátott tsunyaság régen betölt árkából az utcára kitsapván az egész tájékot dögletes büdösséggel elborította" — a Mester utcán. Debrecen város szennyvíz-elvezetésének vázlatos térképe a 19. század elejéről 35 Eső idején „...a kibocsátott trágyának nagy részét a víz a folyó partjára kihányta" és azt csak egy újabb eső mosta le. Ekkor merült fel a Hatvan utcai fedett csatorna terve, melybe a Pap-taván át a Mester utca szennyvizét kívánták bevezetni 36 . A királyi kamara is többször sürgette a várost, hogy csatornaterveit terjessze fel, ezt azonban mérnöki munkaerő hiányában nem tudták teljesíteni. A csatornarendszer ugyan lassan kiépült - amint azt a fenti vázlat mutatja, de a szintezéssel, ill. a csatornák lejtésével gondok voltak, s ezen felül a kivitelezés során elkövetett hibák is tetézték a bajokat, így sok gondot okoztak a városnak és a lakosságnak. A szennyvíz több helyen leülepedett, a vezetékek kellő tisztítás hiánya miatt eltömődtek, a falak beomlottak. Pedig a csatornázás nagy összegeket emésztett fel. Az 1844. január 17-én elkészített számadás szerint 116 307 Ft 54 kr-t fordítottak eddig a hálózat kiépítésére, s a további munkákra még 43.227 Ft 15 kr-t irányoztak elő. De ebből a nagy összegből csak az utcai főcsatornák egy része készült el. A Miklós utcából kivezető vezetéken kívül a város déli felének szenny- és csapadékvíz elvezetése érdekében kiépítették a Várad, SzentAnna, Varga és Cser (Tímár) utcák csatornahálózatát is, s ezt a Vésői-árkon vezették le a Tócóba. Térképmelléklet, forrása Sápi Lajos: A városrendezés kezdete Debrecenben a XIX. század elején. In: Debreceni Déri Múzeum 1948-56. évi évkönyve. Komoróczy György: A reformkori Debrecen. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár kiadványa, 6. sz. Debrecen, 1974. 43.p.
