Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

molásánál jelentkeznek. A két legkorábbi évben a beruházásokat a vízimunkálatok címnél tüntették fel, mint a kiadások részét. Vízügyi beruházások (millió pengőben) (1924-1929) 1924/1925 1925/1926 1926/1927 1927/1928 1928/1929 1924-1929 összesen: Ármentesítési kölcsönökre és egyéb vízi beruházásokra: 1,6 28,4 17,4 16,9 13,8 78,1 Beruházások összesen: 67,1 224,0 175,2 263,8 202,1 931,2 vízügy/összesen %-os aránya 2,4 % 12,7 % 9,93 % 6,4 % 6,83 % 8,56 % A trianoni békeszerződés után a pénz vásárlóerejének romlása folytán nagyobb szabású vízi beruházási munkálatokról szó sem lehetett. Mégis néhány égető sürgősségű, elodázhatatlan új munkára, pl. a Duna néhány szakaszán partbiztosítások, kotrások stb. elvégzésére sor került. Ezek azonban csak a tisztán magyar szakaszon indulhattak meg, mert a Csehszlovákiával és a Jugoszláviával közös határszakaszon előbb tisztázni kellett, hogy a munkálatok mily módon, s kinek a terhére lesznek elvégzendők. Az állam pénzügyi helyzetének javulása folytán a rendelkezésre bocsátott beruházási költségadomány keretében az állami vízimunkálatok különösen 1928-től nagy lendülettel haladtak előre. A már más vonatkozásban korábban említett "A vízi beruházásokról" szóló 1929. évi III. tc. bevezetésében ezt írja: " A vízimunkálatok természete kizárja azt, hogy a végrehajtásnál egy előre megállapított tervhez való szoros ragaszkodás kötelezőnek kimondassék. Egyrészt, mert a folyók mederbeli helyzete állandóan változik, másrészt, mert a végrehajtás nem történik egyszerre, hanem csak fokozatosan". Az indoklásban pedig: " a vízimunkálatok természetüknél fogva teljesen eltérnek egyéb munkálatoktól [...] lehetetlen a költségeket úgy előirányozni, hogy az előirányzat jelentékenyen változott viszonyok mellett is megtartható legyen". A vízimunkálatokra legfeljebb 15 év alatt évenként legalább 3 800 000 pengőt