Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

belvízmentesítés jelenlegi végrehajtói, az egyes autonómiával bíró ármentesítő társulatok is, [amelyek] igyekeznek területük belvizeitől a legolcsóbb befektetéssel megszabadulni, tekintet nélkül arra, hogy az így keresztülvitt belvízmentesítés nemzeti, általános szempontokból helyes-e vagy sem. A korszerű belvízmentesítési rendszer felépítésére a mai érdekeltségi területbeosztás nem megfelelő, különös tekintettel az idegen helyről származó belvizekre. " (GYÖRGY, 1941) AZ ÁRMENTESÍTŐ TÁRSULATOK PÉNZÜGYI VISZONYAI Ahhoz, hogy a társulatok árvíz- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységét vizsgálni tudjuk, röviden foglaljuk össze a társulatok belső életét és gazdálkodását illető leglényegesebb tudnivalókat. Társulatot az ártérbirtokosok többségének kívánságára lehetett alakítani, a kisebbségi birtokosoknak a belépés kötelező volt. Az alapszabályt a minisztérium hagyta jóvá. A társulatok képviseleti fóruma a közgyűlés volt, amely megszavazta a költségvetést, és számadásokat, meghatározta a tisztviselők fizetését, döntött a járulék összegéről, szükség esetén javaslatot tett az alapszabály módosítására. A közgyűlések közötti időszakban az ügyek vitelét a választmány vagy az ügyvezető igazgató látta el. A választmány, illetve a társulati apparátus tartotta nyilván az ártereket, sorolta osztályba - értékük alapján - a földeket, készítette a költségvetéseket, a járulék elosztását, illetve vette fel a tisztviselőket. Ezen intézkedéseket, avagy döntéseket a közgyűlésnek kellett szentesítenie. A járulék nagyságával kapcsolatban a törvényhatósági bizottságnál lehetett panaszt tenni, a jóváhagyott összeget azonban közadó jelleggel szedték be a társulatok a társulati pénztárba. A társulatok csak akkor fordultak az illetékes adóhivatalhoz, ha valamelyik tag elmaradt a fizetéssel. A társulatok kölcsönt vehettek fel a minisztérium engedélyével, hogy az építkezések folyamatossága biztosított legyen. A minisztérium kormánybiztost nevezhetett ki a társulat élére, ha az nem volt képes feladatai ellátására. Az ármentesítő társulatok a megépült töltések fenntartásásával, újak létesítésésével a folyók árterének védelmét látták el, míg a vízhasznosító, illetve vízrendező társulatok a szabályozására, nem összefüggő, rendszerint dombvidéki vízállásos területek lecsapolására, vízerejük hasznosítására jöttek