Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

lyoktól mentes. A belvízáradat a telepeket elöntéssel fenyegette. így több helyen körtöltéssel kellett azokat körbevenni, s a belvíz-hozzáfolyást alkalmi zsilipekkel kényszerültek szabályozni. A károk korántsem teljes összegezése: 8 900 km

2 volt hosszabb-rövidebb ideig víz alatt. Ebből a belvizek miatt abban az esztendőben 80 000 kh (460 km

2

) teljesen kiesett a mezőgazdasági termelésből. A víz által megrongált épületek nagy része megjavítható volt, közel 4 000 épületet azonban teljesen újjá kellett építeni. Több mint száz közúti és vasúti híd beszakadt, vagy súlyosan megrongálódott. Súlyosan sérültek az árvédelmi töltések és a vízelvezető csatornák is. BONCZOS Miklós kormánybiztos a kár pénzbeli értékét 25-30 millió pengőre becsülte. Beszámolójában csak az árvízi védekezés és helyreállítás rendelkezésére álló kormányzati pénzek elszámolását adta közre, amelynek végösszege - a társadalmi gyűjtés 5,6 millió pengőjével együtt - meghaladta a 17,6 millió pengőt. 47. TRÜMMER Árpád (1884-1961), az állami vízügyi szolgálat 1937-1943 közötti főnöke. Beszámolójának végén a kormánybiztos a védekezés tanulságait is röviden összefoglalta. Távirati stílusban ebből idézünk: "... a védőművek nem mindenütt a legtökéletesebbek, s az árvédelmi felkészültségen is vannak kiegészíteni valók. Bebizonyult az is, hogy a közmunkára alapítani nem lehet. A katonaság kitűnő szolgálatot tett, az árvédekezés azonban nem lehet állandó feladata. A társulati mérnökök jól végezték feladatukat. A társulatok beléletét azonban, különösen a terhek vállalása terén meg kell vizsgálni, megengedhetetlen, hogy kicsinyes érdekeken esetleg nagy dolgok múljanak. Meg kell vizsgálni a társulatok és az állam kapcsolatait pénzügyi vonatkozásban és az ellenőrzés terén, szükség esetén törvényt is kell változ