Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

mat képviselő minisztériumok kezébe volt letéve. Hogy a vázolt rendszer miként funkcionált, s milyen történeti előzményekre támaszkodott, e kérdés vizsgálatára - "Az árvízvédelem hosszútávú fejlesztési terve. Az árvízvédelmi rendszer kialakulása, örökség.''' című kutatási program keretében - a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény kapott megbízást. Ennek alapján 1996-ban az alábbi tanulmányok készültek el: Dr. SZERÉNYI Imre: A vízügyek fejlődése, szervezetének, felügyeletének változásai, nemzetközi összevetés. BERÁNNÉ dr. NEMES Éva: A vízgazdálkodás hazai törvényi szabályozásának történeti áttekintése. BERÁNNÉ dr. NEMES Éva: A hazai ár- és belvízvédekezés történeti áttekintése a kezdetektől 1948-ig. FEJÉR László: Az állami vízügyi szolgálat és a társulatok kapcsolata. Dr. KÁLNICZKYNÉ KATZ Veronika: Vízügyek az állami költségvetésben és a finanszírozás jogi háttere. Dr. KÁLNICZKY László: Az ár- és belvízvédelmi művek kiépítésének finanszírozási háttere. A felsorolt munkák természetesen nem publikációs céllal és igénnyel, hanem - elsősorban alapozó tanulmányként - a döntéshozók számára készültek. Ugyanakkor a tanulmányokban rejlő történeti-információs anyag - egyrészt számos publikálatlan kutatási eredménnyel kibővítve, másrészt speciális gazdasági kimutatásokat elhagyva, végül egységes szerkezetbe foglalva - alkalmasnak látszott arra, hogy a Vízügyi Történeti Füzetek sorozatban a szélesebb szakmai nyilvánosság elé kerüljön. Az olvasó nem egy monografikus munkát tart a kezében. A teljességre törekedni lehetetlenség lett volna. Még a megadott országhatáron belül is a példák túlnyomó része a Tisza völgyéből származik. Mindez nem jelenti azt, hogy más folyók völgyében vízkárelhárítási feladatok, vagy gondok ne jelentkeztek volna. Gondoljunk csak a dunai árvizekre! Mégis a legjellemzőbb esetek a Tisza és mellékfolyóinak vidékén történtek, ezért támaszkodik az olvasnivaló zöme az Alföldre.