Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

AZ 1940-42 KÖZÖTTI "NEDVES ESZTENDŐK ÁRVÍZI ÉS BELVÍZI VÉDEKEZÉSE A két világháború között bővített és fejlesztett árvédelmi rendszer rendkívüli próbatétele 1940-ben, az egész országra kiterjedő árvízzel következett be. Mielőtt az árvízi események részleteiben elmerülnénk vázlatosan tekintsük át, milyen struktúrában működött az árvédelmi rendszer! Rendkívüli körülmények között általában a társulatok nem tudtak egymaguk megbirkózni a védekezési feladatokkal, ezért az esetek többségében a földmívelésügyi miniszter állami mérnököket küldött ki a társulatok megsegítésére. Azokon a helyeken, ahol az érdekeltek nem tömörültek társulati kötelékbe - az árvédelmi szolgálatot az állami mérnökök irányították. A közutak és azok hídjainak (átereszeinek) védelmét a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium államépítészeti hivatalainak mérnökei vezették, míg a vasutak műtárgyainak árvédelmét az államvasutak igazgatósága felügyelte és vezette saját közegeivel. Az állami vízügyi szolgálat részét képező Vízrajzi Intézethez távirati úton 45. Az 1940-es árvíz Titelnél.