Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)

TÓGAZDÁLKODÁS A HORTOBÁGYON AZ ÁLLAMOSÍTÁS UTÁN

30. ábra. A Nyugati főcsatorna beeresztő zsilipje Tiszavasvárinál 1973-ban Szásztelken és Folyáson két db 20 ha-os ívatótó létesült. A fent bemutatott halastavak közül a Kungyörgyi, a Csécsmocsári és a Kadarcsi tó készült völgyzárógáttal, a többi tavat körtöltéssel építették.

157 A Hortobágy-medence vízellátásában döntő szerepe lett az 1956. július 14-én elkészült Keleti- (29. ábra) és az 1965. december 30-án üzembehelyezett Nyugati-főcsatornának. (30. ábra) A jelenlegi vízrajzi állapotot a 31. ábrán mutatjuk be. A Nyugati-főcsatorna jelentősége különösen a halastavak vízellátása szempontjából lett kiemelkedő. A főcsatorna üzembehelyezésének napjától ugyanis a halastavak már gravitációsan kapták a Tisza vizét. Ezáltal az időközben 6 m

3

/s kapacitásra kiépített tiszakeszi szivattyútelep vízhasznosítási tevékenysége megszűnt, s már csak belvízelvezetési feladatokat lát el. A Nyugati-főcsatorna megépítésével a víz a magas energiaköltség kiiktatása következtében ma már olcsóbban érkezik a halastavakhoz. Bár a haltermelés még így sem gazdaságos. Az államosítás után - 1948-ban a tiszakeszi szivattyútelep és a halastói tápcsatorna állami kezelésbe került. Előbb a KPM felügyelete alá tartozó Debreceni Vízgazdálkodási Körzet (1948-1951. február 28.), ezt követően a FM irányítása alatt működő Debreceni Kultúrmérnöki és Belvízrendezési Osztály (1951. március 1 —1953. szeptember 30.), végül 1953. október 1-jétől a Debreceni (Tiszántúli) Vízügyi Igazgatóság lett a szivattyútelep és a tápcsatorna kezelője. Az új tiszakeszi szivattyútelepet a Debreceni Vízgazdálkodási Körzet, a Nyugati-főcsatornát pedig a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) építette ki, és annak üzemeltetését 1971-éig ellátta. 1971-1994 között a Nyugati-főcsatorna üzemeltetését a TIVIZIG-gel létrejött keretszerződés alapján a Tiszamenti Regio-