Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)

TÓGAZDÁLKODÁS A HORTOBÁGYON AZ ÁLLAMOSÍTÁS UTÁN

30. ábra. A Nyugati főcsatorna beeresztő zsilipje Tiszavasvárinál 1973-ban Szásztelken és Folyáson két db 20 ha-os ívatótó létesült. A fent bemuta­tott halastavak közül a Kungyörgyi, a Csécsmocsári és a Kadarcsi tó készült völgyzáró­gáttal, a többi tavat körtöltéssel építették. 157 A Hortobágy-medence vízellátásában döntő szerepe lett az 1956. július 14-én elké­szült Keleti- (29. ábra) és az 1965. december 30-án üzembehelyezett Nyugati-főcsator­nának. (30. ábra) A jelenlegi vízrajzi állapotot a 31. ábrán mutatjuk be. A Nyugati-főcsatorna jelentősége különösen a halastavak vízellátása szempontjából lett kiemelkedő. A főcsatorna üzembehelyezésének napjától ugyanis a halastavak már gravitációsan kapták a Tisza vizét. Ezáltal az időközben 6 m 3 /s kapacitásra kiépített ti­szakeszi szivattyútelep vízhasznosítási tevékenysége megszűnt, s már csak belvízelve­zetési feladatokat lát el. A Nyugati-főcsatorna megépítésével a víz a magas energiakölt­ség kiiktatása következtében ma már olcsóbban érkezik a halastavakhoz. Bár a halter­melés még így sem gazdaságos. Az államosítás után - 1948-ban a tiszakeszi szivattyútelep és a halastói tápcsatorna állami kezelésbe került. Előbb a KPM felügyelete alá tartozó Debreceni Vízgazdálkodási Körzet (1948-1951. február 28.), ezt követően a FM irányítása alatt működő Debreceni Kultúrmérnöki és Belvízrendezési Osztály (1951. március 1 —1953. szeptember 30.), vé­gül 1953. október 1-jétől a Debreceni (Tiszántúli) Vízügyi Igazgatóság lett a szivattyúte­lep és a tápcsatorna kezelője. Az új tiszakeszi szivattyútelepet a Debreceni Vízgazdál­kodási Körzet, a Nyugati-főcsatornát pedig a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) építette ki, és annak üzemeltetését 1971-éig ellátta. 1971-1994 között a Nyugati-főcsa­torna üzemeltetését a TIVIZIG-gel létrejött keretszerződés alapján a Tiszamenti Regio-

Next

/
Thumbnails
Contents