Fejér László – Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)

Bevezetés

GYŐRI-nek a folyósebesség számítására megadott tapasztalati képletéről kijelenti, hogy az a középsebesség meghatározására nem alkalmas „kivált ha azt meggondoljuk, hogy a' legrendesebb 's egyenlőbb ágyú folyóban is van a' folyásnak bizonyos medre, hol a' víz leg erősebben húzódik; hol tehát sebesebb, mint egyebütt. — De ugyan azon egy vízoszlopban sem egyenlő a' sebesség felül, alább, 's a' fenék körül. Sőt azt mondom! hogy ugyan azon egy ponton sem marad egyforma a' sebesség: mit helyenkinti tapasztalásaim hosszas előszámlása által nem lévén czélom mutogatni, csak arra teszem figyelmessé, hogy próbálja egyszer jó kedvéből vasmacskán álló ladikról kisebb folyóban áztatni lábait, meg fogja érezni a' víznek időnkinti erősebb's gyengébb zúdulását; nagyobb folyóvízben pedig nem csak érezheti, de szemmel is láthatja ezen jelenést." A vízszínesésnek a sebességképletben való alkalmazásáról kijelenti: ,,De a' Iibellázasra sem támaszkodhatni . . . mert [a vízszínesést] nem hogy 9—12 min. sec.-nyi tökéletességig [meg nem határozhatja vele] ... de még sokszor esetet sem kap; mellynek nem az az oka, mintha eset nem volna, hanem a' víz erejének húzódása, hol a' víz tolulása miatt fel duzzad a' víz színe. Ha már ezen duzzadás a' próbául vett száz öl kezdetén távol van a' parttól, a' száz öl végén pedig ahoz közelebb húzódik, alig kapni esetet, 's mint leg nagyobb példát, mi e'részben valaha előttem volt említem itt azt, hogy Oroszvár körül a' 250 öl [474 mj széles Dunán ált libellázván, a' víz színét túl, hol a' duzzadás közel a' part mellett volt, 8 hüvelykkel találtuk magasabbnak, mint az áltellenben lévő part mellett, hol a' víz kevésbé erős. Mellyet tetsző hihetetlensége miatt . . . kénytelenek voltunk úgy léte felől meggyőződni. . . . Több féle víz körüli tapasztalásimat próbáltam meg egyeztetni Gy. Úr élményével, 's ha lehetett volna valóban szívesen meg egyeztettem volna, mert több esztendők óta a'hazánkbéli hydraulicus munkák körül mind theoreticus mind practicus úton nem kevéssé küzdénk a' hydraulica ezen hiányát orvosolni: 's alig van a' görbe lineáknak oly neme, melly józan következtetés mellett próbára ne vétetett volna, mennyiben egyezik az a' tettleg mért sebességekkel; de — bár munkánk nem volt háládatlan—tökéletes élményt nem alapíthatánk. . . .EYTELWElN-naka' közép sebesség kiszámolására talált ezen formuláját v = c (1—0,04 h) [I] kénytelenek vagyunk félre tenni, mert — meg lehet, hogy az kisebb rendes ágyú csatornákban alkalmazható, de nagyobb folyóknál haszonvehetetlen; melyre légyen elegendő csak azt említenem, hogy ezen formula szerint 40 öl [76 m] mélységű folyóban (:melly ugyan ritka, de 30 ölet és e' körül a' Dunának Orsova feletti szorosaiban több helyen találni:) a' közép sebesség = 0 lesz, melly látni való, hogy lehetetlenség; 's tulajdon tapasztalásomból mondom, hogy az említett helyen, — hol nagyobb mélységben is vétettek keresztmetszések —, annyira meg kevesítette ezen formula a' kiszámított víz mennyiségét, hogy szinte felényire adta azt, mint más rendes helyeken vett keresztmetszésekben. Egybehasonlítván most mind azon számolásokat, mellyeket a' közép sebesség kiszámolására többféle görbe lineák alkalmazásával tettünk; azt fogjuk látni, hogy kevés különbséggel mindegyik közel ugyanazon resultatumot adja: úgy hogy az elsőség csak azt fogja illetni mellyben kevesebb számmal kell küzdenünk munkánk sebesebb előhaladásában: 's e' szerint háromszeg számi mód, 's a' parabolái számvetés nyerhetik meg figyelmünket." A budai szelvényben 1838 októberében végzett vízsebességmérés (10. ábra) adatainak felhasználásával írta meg VÁSÁRHELYI Pál ,,A sebesség fokozatáról folyóvizeknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés s abban talált sebességek által, továbbá a Duna víz-