Fejér László – Lászlóffy Woldemár: A hidrometria magyarországi fejlődése (1700-1945) (Vízügyi Történeti Füzetek 13. Budapest, 1986)
Életrajzi jegyzetek
inkább népszerűvé. Vízsebességmérési tevékenysége révén a külföldön legismertebb vízimérnökeink egyike lett. „Hidrometria" c. kézikönyvét a hazai mérnökegylet 1907-ben aranyéremmel tüntette ki. A mű — KOLUPAILA szerint — az első európai munka, amely a hidrometria egész területét tárgyalja. A hazai vízrajzi tudomány és gyakorlat elismerését jelzi, hogy az európai vízrajzi szolgálatok vezetőinek 1914. évi első, Bernben megtartott értekezletén HAJÓS Sámuelt választották elnökké. 191 7 — 1918-ban a Vízrajzi Osztály főnökeként dolgozta ki a kerek 400 km-nyi hajóút rövidülését jelentő Csernavoda—Konstanzai hajócsatorna terveit, amelynek megvalósítását a világháború végkimenetele már nem tette lehetővé. HIERONYMI Ottó Ferenc 2 0 5 (1803. febr. 19. Győr - 1850. ápr. 30. Pest) Mérnöki tanulmányait 1823-ban fejezte be az Institutum Geometricumban. A következő évtől Győr városának mérnökeként dolgozott, majd 1827-ben állami szolgálatba lépett, s VÁSÁRHELYI Pál oldalán bekapcsolódott a Duna-mappáció munkálataiba. 1834-ben a Tisza háromszögelési munkáitól az Al-Duna szabályozáshoz osztották be. 1835-től az Al-Duna-szabályozás vezetésével megbízott VÁSÁRHELYI utódaként a Duna-mappáció igazgató mérnöke lett. 1837-ben a Pozsony—Nagyszombati vasúttársasághoz került, majd 1838-ban ismét a mappáció vezetőjeként tevékenykedett. A dunai felmérés befejezését követően a Bégacsatornázás ideiglenes igazgató mérnöke lett (1842). 1848-ban SZÉCHENYI István a közlekedésügyi minisztérium vasútépítő osztályának vezetőjévé nevezte ki, majd a szabadságharc alatt GÖRGEY mellett végzett el különféle hadmérnöki feladatokat. A bukás után hadbíróság elé állították, s a vizsgálati fogságban nemsokára meghalt. HORVÁTH Ignác 210 (1843. júl. 25. Pest - 1881. ápr. 18. Budapest) Tanulmányait a kír. József Műegyetem gépészmérnöki karán végezte, ahol már oklevelének megszerzése előtt az erőműgéptani és gépszerkezettani tanszék tanársegédjévé nevezték ki. 1866—67-ben állami ösztöndíjjal előbb a zürichi műegyetemen, majd francia műszaki főiskolákon fejlesztett tudását. A vízsebességmérés iránti érdeklődését H. GREBENAU keltette fel, aki meghívta a Rajnán, Baselnél 1867-ben végrehajtott nemzetközi vízhozamméréshez. Hazatérése után 1868-től segédtanárként, az 1870—71. évi tanévtől rendes tanárként vezette a műegyetem műszaki mechanika tanszékét. 1874-ben megjelent „Műszaki mechanikájá"-jával az MTA levelező tagságát érdemelte ki. Székfoglaló előadását „Az 1876-iki vízáradás alkalmával Budapesten tett vízmérésekröl" címmel tartotta meg. Ezeket ismertette az „Association Française pour l'avancement des sciences" IX. kongresszusán Párizsban ,, Nouvelles méthodes pour étudier le régime de l'eau dans les flevues" című tanulmányában. Folytonos és egyre súlyosbodó betegeskedése végül is a halálba kergette. Könyvtárát és ingó vagyonát a műegyetemre hagyta, s hagyatékának kamataiból évenként 200 forintot HORVÁTH Ignác-díj név alatt egyik évben mechanikából, másik évben hidraulikából adtak ki. HOSZPOTZKY Alajos 216 (1851. márc. 7. Buda - 1917. ápr. 11. Budapest) A műegyetemet 1877-ben Budapesten végezte el. 1879-től a műegyetem műszaki mechanika tanszékén HORVÁTH Ignác tanársegédje lett. 1880—1887 között a budapesti folyammérnöki hivatalnál teljesített szolgálatot. 1887-től a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium Vízrajzi Osztályán PECH József helyettese. Az al-dunai Vaskapu-szabályozás megindulásakor a nagyszabású munkák egyik irányítója. Később részt vett a Duna—Tisza-csatorna és a budapesti kereskedelmi kikötő tervezésében. Hivatali pályáját miniszteri tanácsosként, a közlekedésügyi minisztérium Folyam- és Tengerhajózási Osztályának vezetőjeként fejezte be. Közgazdasági szempontból is jelentős munkásságáért az MTA 1912-ben Wahrmann-jutalommal tüntette ki. 1914—191 7 között a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke volt. HUSZÁR Imre 2 2 0 (1892. ápr. 21. Fiúmé- 1957. nov. 2. Budapest Édesapja — HUSZÁR József mérnök- a ,,Gregersen és Huszár" tervezőiroda társtulajdonosa volt. HUSZÁR Imre a műegyetemet Budapesten végezte el, s azt követően 1914-től az egyetem vízépítéstan tanszékén dolgozott tovább. 1922—24 között, WEISSMAHR József halála után ideiglenesen megbízást kapott a tanszék vezetésére. Ő volt a háború utáni első vízépítési jegyzet társszerzője (1921). Későbbi mérnöki pályafutása során 1925—47 között a szigetközi ármentesítő társulat igazgató főmérnökeként dolgozott. Vízsebességmérő műszerét GYÖRGY István társulati gépészmérnökkel közösen kísérletezte ki. Ugyancsak közös munkájuk volt egy, az altalaj vízállását regisztráló műszer megszerkesztése is. Nyugdíjaztatása után felköltözött Budapestre, s az 50-es évek elejétől haláláig egy kutató intézetben dolgozott.
