Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében (Vízügyi Történeti Füzetek 12. Budapest, 1983)
IV. Az útmutatás kora
IV. Az útmutatás kora Zsigmondy fellépésével érkezett el hazánkban az az idő, amelyet útmutatás névvel lehetne illetni. Ő az úttörője a tudományos alapokra helyezett vízfeltárásra irányuló tevékenységnek. Az első fúrómérnök — vagy ahogy magát nevezte a ,,fúrász", — akinek nagy sikerei korszakot jelentenek nemcsak a hazai, de az európai mélyfúrás történetében is. Egyben a magyar mélyfúró ipar megteremtője. Zsigmondy Vilmos korának legjobb szerszámait és gépi felszereléseit választotta és használta. Alkalmazásukkal mélyfúrási vállalkozásának fényes — a határokon is túlterjedő hírű — évtizedét nyitotta meg. A ,,Bányatan" megírásával elsősorban, — mint említettük — a bányamérnöki tevékenykedést kívánta folytatni, de első megbízatása — a harkányi források helyének és víznyerésének állandósítása — életét egyszer s mindenkorra a hidrogeológia irányába terelte. Könyvében fejti ki először az artézi kutak fúrásának fontosságát, határozottan rámutat arra, hogy hazánk rossz ivóvíztől szenvedő vidékein általában csak ezekkel lehet segíteni, ,,s a föld ölében összegyűlt víztömegeket... egyedül csak alapos földtani ismeretek" [2] segítségével lehet feltárni. Az elméleti előkészítés után fogott hozzá az artézi kutak hosszú sorának fúrásához. Könyvének köszönhette, hogy még a megjelenés évében meghívták a harkányi fürdő megvizsgálására, mind a víz hőfokának, mind pedig a forrás helyének állandósítása céljából. Miután a siklósi uradalom — a közkegyelemben részesült — Batthyány Ödön tulajdonába került, az új birtokos, illetve utasítására a fürdőintézőség 1865-ben a harkányi fürdő sorsát meghatározó lépést tett. Elhatározás született, hogy a legmodernebb eszközökkel olyan fúrást kell készíteni, mely megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű vízzel megteremti egy nagy fürdőtelep létesítésének lehetőségét. Az uradalom az Országos Építészeti Igazgatóságtól kért segítséget a mélységi víz feltárásához. 1865. március 26-án kelt az a nevezetes irat, amellyel az is bizonyítható, hogy Zsigmondy volt az első, aki a harkányi melegvíz fúrással való felszínre hozatalára vállalkozott. A szóbanforgó iratban Liedemann, az Országos bpitêszeti Igazgatóság vezetője arról értesítette Zsigmondyt, hogy „A sopronyi cs. kir. Pénzügyigezgatósági Osztály a es. kir. Pénzügyminisztérium helybenhagyásával a te(kin)t(e)tes úrnak feltételeit, mellyek mellett a Harkányi gyógyforrás kutatására vállalkozni ajánlkozott" elfogadta és felkérte, hogy megállapodás végett mielőbb nálam szíveskedjék megjelenni"[22]. A kor tudományos szakkörei várakozással tekintettek a kút fúrására, mivel a harkányi víz feltárása az első hazai kísérletek közé tartozott. NUS t 17
