Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
4. A vízgazdálkodás új súlyponti feladata — a vízellátás-csatornázás
györgy és Újszász) testületileg fordultak panasszal a Belügyminisztériumhoz az ipari szennyvizek tisztításának elrendelése és a vízszennyezés megszüntetése érdekében. Panaszukat szakértői véleményekkel, köztük az Országos Központi Vegyészeti Hivatal elemzésével, támasztották alá. Kimutatták azt is, hogy a halpusztulás az időszakosan üzemelő cukorgyárak vízszennyezésének következménye. A Zagyva állapotáról adott leírásuk minden ilyen szennyezésre jellemző ma is : ,,A Zagyva vize piszkos barna színű, olajos . . . tajtékot hord a hátán ... A fertőző anyagból — úszása közben — lerakódnak egyes alkatrészek, ezek által pusztulnak a rákok; a víz felszínén úszó anyag pedig a halakat, különösen a nagyobb halakat, mikor azok a víz mélyéből a felszínre jönnek, akkor öli el. A pusztulás szemmel látható, — az év bizonyos szakaszában több mázsányi döglött hal úszik a víz felszínén." Általános érvényű az az okfejtés is, amellyel az érdekeltek az ügynek „helyi érdekű" kérdéssé való leminősítése ellen tiltakoztak, és a fejlődés általános irányzata alapján országos jelentőségűvé váló problémára és a gyors közbelépés szükségességére kívánták felhívni a közfigyelmet: „Az egyes vidékek életében előálló betegségeket megérzi az egész ország. A betegség természetétől függ, hogy mennyire válik észrevehetővé az egésznél, de rendesen sokkal erősebb, nehezebben elviselhető magában a betegség fészkében . . . Gazdasági bajokat véve figyelembe — mondhatni, hogy ami az egésznél mint jelentéktelen jövedelemkisebbülés jelentkezik, az a baj fészkében egzisztenciális jelentőségű ... a betegség föllépési helyén tömegesen forgat fel, semmisít meg magángazdaságokat. Amikor az egésznél, a köznél is érezhetővé válik a fájdalom, akkor a beteg részen már aligha segíthet az orvoslás •.." A földművelésügyi miniszter, szokás szerint, végül is utasította ugyan a megyei alispánt (1903. II. 13.) a szükséges intézkedések megtételére, azonban a vízszennyezésekkel kapcsolatos jogi kérdések rendezetlensége miatt (a vonatkozó első intézkedések csak 1913-ból valók) az érdekelt vállalatoknak sikerült kivonniok magukat a költséges beruházásokkal járó kötelezettségek alól. így azután a Zagyva korábban gazdag hal- és rákállománya kipusztult menthetetlenül és a folyó vize itatásra is alkalmatlanná vált... A tőkés világ nemcsak „szabad javakként", hanem a szó szoros értelmében véve ingyen prédaként kezelte a vizeket: gátlástalan használatukkal és a keletkezett szennyvizek tisztításának elmulasztásával más felhasználókra hárítva az alább felhasználásra kerülő vizek (elő)tisztítását. Az a kérdés, hogy a szennyező így mások rovására jut jogtalan előnyökhöz, fel sem merült. Se szeri, se száma a különböző vízfelhasználók közötti, ebből eredő megoldatlan vitáknak és pereknek . . . 4.2.1. Az ipari vízellátás, vízelvezetés és vízminőségvédelem fejlődése 1945 óta A szocialista iparosítás keretében már a tervgazdálkodás kezdetén megindult az ipartelepítés a Közép-Tiszavidéken is. ütemét utóbb a mezőgazdaság szocializálásával felszabadult munkaerő foglalkoztatásának szükségessége fokozta — a megindult ingázás és elvándorlás okozta népgazdasági terhek (közlekedési és lakásproblémák) csökkentése érdekében. 147 Ez az iparfejlesztés azonban sokáig nélkülözte a helyi megalapozottságot, hiszen a regionális fejlesztés elvei csak később alakultak ki, de eredményeivel ma már mint meglevő adottsággal kell számolni. Az első időszak legnagyobb helyi ipari létesítménye a Tiszamenti Vegyiművek, amely mindmáig a terület legjelentősebb ipari vízfelhasználója — és egyben vízminőségének veszélyeztetője is. Vízkivételi műve egymaga 50 000 m 3 /nap kapacitású. Újabban a korszerű vízügyi szemlélet érvényesítésében is élenjár. 148 Számottevő a nagymúltú szolnoki cukorgyár és papírgyár és a MÁV Járműjavító fejlesztése is, amelyekhez, a mezőgazdaság és az építőipar gépesítésével, egyre több gépjavító vállalat társult. Csak újabban vett lendületet a hagyományos malomipar és a helyi termé-