Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja III. rész, A vízgazdálkodás eredményei 1945-1975-ig. (Vízügyi Történeti Füzetek 10. Budapest, 1976)
2. A „Tiszavölgy rendezésének" befejező szakasza
2. A Tiszavölgy rendezésének befejező szakasza (Szabályozási munkálatok a Közép-Tiszavidéken a komplex vízgazdálkodás idején 1949—1967-ig) 2.1. A KORSZERŰ VÍZÜGYI IGAZGATÁS KIALAKULÁSA A KÖZÉP-TISZAVIDÉKEN 2637 Miután a Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondotta a vizek köztulajdonba vételét, ennek gyakorlati végrehajtásaként gondoskodni kellett a vízügyi-vízgazdálkodási feladatok állami ellátásáról és felügyeletéről is, megfelelő korszerű vízügyi igazgatási szervezet kialakításával, röviden: ,,a vízügyek államosításával". „A vízügyi feladatok állami ellátásáról és a vízügyi igazgatás átszervezéséről" szóló (6060/1948. Korrrs. sz.) rendelet 26 ebben a szellemben állította feí a vízügyi tevékenység központi irányítására az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt (OVH) és államosította a változott viszonyok között funkciójuk ellátására alkalmatlanná vált vízitársulatokat. A rendelet végrehajtási utasításai pedig a vízügyi igazgatás korábbi helyi szerveit (a folyam- és kultúrmérnöki hivatalokat és a kirendeltségeket), valamint az államosított társulatok összevont szervezetét (a volt árvízvédelmi és belvízrendező, valamint vízhasználati társulatok átvett személyzetét) ún. vízgazdálkodási körzetekbe osztották:* 27-29 „1. § (1) A hivatal első fokon eljáró szerveiként vízgazdálkodási körzeteket (a továbbiakban: körzetek) kell létesíteni. A körzetek határait és székhelyeit az elnök a földművelésügyi és közlekedésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával állapítja meg . . . (3) A körzetek ügykörébe vízügyi közigazgatás, kultúrmérnöki, folyammérnöki, továbbá ár- és belvízvédelmi ügyek intézése tartozik. 2. § (1) A célszerűségi és szakszerűségi szempontok figyelembevételével a körzet székhelyén kívül kultúrmérnöki műszaki ügyek intézésére, kultúrmérnöki vízgazdálkodási kirendeltségeket (a továbbiakban kirendeltségek), a folyammérnöki műszaki ügyek intézésére folyammérnöki kirendeltségeket, az ár- és belvízvédelmi műszaki ügyek intézésére pedig árés belvízvédelmi kirendeltségeket kell létesíteni. A kirendeltségek határait és székhelyeit az elnök a földművelésügyi és közlekedésügyi miniszter előzetes hozzájárulásával állapítja meg. (2) A körzet vezetője a kirendeltség működése felett közvetlen felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. (3) A kirendeltség vezetője a hivatal központi szervének utasításait haladéktalanul foganatosítani és azt a körzet vezetőjének is jelenteni köteles . . ." A rendelet értelmében megszervezett Szolnoki Vízgazdálkodási Körzet 1949. jan. 1-vel kezdte meg működését — Molnár Endre (az 1945-ben újjászervezett vízügyi szolgálat első vezetője) irányítása alatt. Működése — a * Az intézkedések nemcsak a vizek köztulajdonba vételével hoztak új szakaszt a vízügyek fejlődésében, hanem körvonalazták a korszerű vízügyi igazgatás szervezetének és működésének alapelveit is. A gyakorlatban azonban a helyes elgondolásoknak csak hosszabb küzdelmek árán, lényegében csak 1953-ban sikerült érvényt szerezni. A rendeletek ugyanis nem voltak következetesek a vízgazdálkodási feladatok egységének és jellegének, valamint a hivatal országos hatáskörének fel- illetve elismerésében: a vízügyi igazgatás új központi szervét az egyes vízügyi feladatok felügyeletét korábban ellátó két minisztérium — a Földművelésügyi és a Közlekedésügyi Minisztérium — közös felügyelete alá helyezték. Ez pedig nemcsak a hivatal működését bénította meg, hanem mivel a minisztériumok illetékes osztályai továbbra is megmaradtak, megkönnyítette a vízügyi igazgatás újbóli, bár csak átmeneti, megosztását (1951—1953).
