Károlyi Zsigmond—Nemes Gerzson: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja I. rész, Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei (895-1846) (Vízügyi Történeti Füzetek 8. Budapest, 1975)
1. A Közép-Tiszavidék
1. A Közép-Tiszavidék* Az Alföld közepén fekvő Közép-Tiszavidék mai értelmezésünk szerint a Tisza völgyének azt a középső szakaszát öleli fel, amelynek nemcsak természeti adottságai, vízrajzi viszonyai, hanem népének élete, történelme és gazdasági helyzetének alakulása is évszázadok, szinte a honfoglalás óta lényegében azonosnak mondható. Ez a terület pedig az egy időben Hevessel egyesített Szolnok megyét és a történelmi Jász és Nagykun kerületeket foglalja magában. Vízrajzilag Közép-Tiszavidéknek ma a Tiszának az Eger- (ill. Laska-) patak és a Hármas-Körös torkolata közötti szakaszát tekinthetjük, mellékfolyóival együtt, vagyis azt a vízrajzi egységet, amelyet a Tisza-szabályozás során — az egyes szakaszok felosztásakor — „Hevesi vízszerkezet"-nek neveztek el. (Jóllehet a Körös—Berettyó völgyéig húzódó Hortobágyot is hasonló sajátosságok — és a főleg közös problémák jellemzik.) Földrajzilag területünk Tiszafüred—Csongrád között, a Tisza 180 km hosszú szakaszának két oldalán fekszik, s K-ről a Hortobágy—Berettyó, D-ről a Hármas-Körös folyók mai vonala zárja le. Ny-i határának Csongrád és Tiszaug között a Tisza vonala, Tiszaug—Pilis között a Duna—Tisza közi vízválasztó tekinthető. Északi határa pedig a Mátra alján a Hatvan—Kál—Újlőrincfalva községeket összekötő vonal. Területünk — mint vízügyi igazgatási terület — határvonalát részben a vízgyűjtők, részben a gyakorlati vízügyi igazgatási érdekek szerint állapították meg (1. sz. ábra). Kiterjedése mintegy 7200 km 2 , s a teljes Szolnok megyén kívül hozzátartozik Heves, Pest, Bács-Kiskun és Békés megyék kisebb-nagyobb része is. A Közép-Tiszavidék földtani, vízrajzi és településföldrajzi jellegét egyaránt döntően a Tisza határozta meg, ősidők óta. A terület természetes igazgatási (sokáig katonai, utóbb vízügyi igazgatási is), valamint társadalmigazdasági és kereskedelmi-közlekedési központja pedig a Zagyva torkolatában levő átkelő hely fölött épült Szolnok lett. * A ,,Tiszavölgy és a „Tiszavidék" szinonim kifejezés s mindkettő lényegében a mai földrajztudomány által „Tiszai Alföld"-nek nevezett területet jelöli. E fogalmat valójában Széchenyi István termetette és honosította meg (gazdaság)politikai szervező és nevelő munkájának eszközeként. Ezzel is hangsúlyozni kívánta ugyanis a Tiszavölgy (korábban: Tisza-völgy) problémáinak összefüggéseit, a Tiszavölgy egységes vízrendezésének és gazdaságpolitikai rendezésének szükségességét: ,.Tiszavölgy alatt én nemcsak a Tisza ágyát értem és azon tért, mellyre a kicsapongó Tisza árja terjed, de mind azon folyók és vizek ágyait és kiöntési lapályait is, mellyek a Tiszába omlanak, úm. Szamost, Bodrogot, Sajót sat. sat . . ." Ilyen értelemben használta e fogalmat (és Széchenyi alkotta szót) a tudományos irodalom, a sajtó, sőt a köznyelv is több mint száz éven keresztül. 1975 Széchenyi-emlékév is: politikai pályakezdésének 150. évfordulója. E kiadvánnyal az Ö emlékének is adózunk, amikor vissza kívánjuk állítani e fogalmakat régi jogaikba.
