Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)

7. A Balaton és a Balaton-vidék 1863-tól 1944-ig

A balatoni üdülőövezet rendezésének — mai szóval élve: területelőkészítésének — részletes, partfeltöltésre, közművesítésre, strandok létesítésére stb. kiterjedő első tervét Kolossváry Ödön tette közzé 1916-ban. Ez azonban, — nyilván a háborús viszonyok miatt, — nem talált kellő visszhangra s ilyen jellegű és szintű munkát csak a siófoki és a földvári fürdő-részvénytársaság végzett. A két háború között egyre érezhetőbbé váltak a fejlődés problémái s 1927-ben a kibontakozó társadalmi megmozdulás hozta létre a Balatoni Intéző Bizottságot. A Balaton tervszerű és korszerű fejlesztésének biztosítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit azonban, bár azokat a Magyar Mérnök- és Építész Egylet is segítette (1931), kevés siker kísérte. Néhány építészeti és parcellázási szabályzat kiadását sikerült ugyan elérni, de ezeknek érvényt szerezni már kevésbé tudtak.

43 E spontán fejlődés súlyos tehertételként nehezedik ma is a Balaton-fejlesztés munkájára. A fejlődést tükrözi a hajózás fellendülése is.

44-45 Kevésbé ismeretes, hogy a Balatoni Gőzhajózási Társaság mellett 1871ben alakult egy másik vállalkozás: a Zala—Somogyi Gőzhajózási Társaság a két part közötti összeköttetés, a révhajózás lebonyolítására. Hajója, a „Balaton", volt a tó első csavargőzöse, s nemcsak Boglár és Révfülöp között bonyolította le a menetrendszerű napi átkelő-hajójáratot, hanem különjáratokat is vállalt.