Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)

8. A Balaton-vidék fejlődése 1945 óta. Eredmények és feladatok

Ilyenek a tó vízjátékával összefüggő károsodások és haszonkiesések. A nyáreleji magas vízállások az épületkárokban, a terméskiesésekben és a beruházási, valamint üzemelési többletkiadásokban, míg a nyárvégi alacsony vízállások kárai a strand-, hajó- és vendégforgalom csökkenésében mérhetők le. Ezek a károk a korábbi évek áraiban számolva negyedmilliárdos nagyságrendig terjedhetnek. (A fenti értékek elsősorban az alacsony vízállás okozta károkból adódnak, a magas vízállás kárai eddig csak mintegy 140 millió Ft-ra rúgtak.) A vízszintváltozások okozta károk elkerülésének teltétele a vízjátéknak az optimális 30—35 cm-es határok közé szorítása.* Ezt azonban az utóbbi 20 év folyamán (1952—1972 között) csak 11 alkalommal sikerült elérni; az alacsony nyár végi vízállások 6 esetben, a megengedettnél magasabb nyár eleji vízállások pedig 3 esetben fordultak elő. És végül még egy igen fontos gazdasági feladat: a Balatonvidék mezőgazdaságának fejlesztése — az északi parton elsősorban a legmagasabb színvonalú, tehát a talajvédelem szempontjainak is megfelelő szőlő- és gyümölcskultúra megteremtésével, a déli parton pedig az állattartó és zöldségtermelő altalajöntözéses gazdaságok és tógazdaságok fejlesztésével — éppen annyira nélkülözhetetlen elemei a terület komplex vízgazdálkodásának, mint ahogy ettől függ a vidék önellátásának biztosítása is! Csak ezek segílségével valósítható meg a Balaton-vidék méltán híres minőségi termékeinek „helybeli exportja": az üdülőknek és a külföldi vendégeknek a Balatonhoz méltó színvonalon való ellátása . . .

54 A Balaton-fejlesztés alapelvei és általános célkitűzései A Balatonvidék fejlesztésének alapelveit és cékitúzéseit legutóbb a Balaton Központi Fejlesztési Programja (BKFP) foglalta össze. Eszerint a Balaton vidékének, mint ,,az ország legjentősebb üdülési és idegenforgalmi központijának fejlesztési célkitűzései elsősorban az üdülési lehetőségek, valamint az idegenforgalom javítását kell, hogy szolgálják.

55 56 Minden ilyen fejlesztési terv alapvető, meghatározó tényezője azonban — a Balaton és a Balaton-vidék vízgazdálkodásának fejlesztése, korszerűsítése. Az erre irányuló műszaki tevékenység, elsősorban a vízellátást és a vízminőség védelmét szolgáló létesítmények és azok üzemeltetése nélkül — mindenféle Balaton-fejlesztési program irreális és megvalósíthatatlan lenne. Ezért vált szükségessé, hogy — a kormány általános programjának érdekében — a vízügyi szolgálat újabb és részletesebb Balaton-fejlesztési Vízgazdáikodási Programot dolgozzon ki. Megvalósítása a kulturált üdültetés és az idegenforgalom fejlesztése mellett — de vele szoros kapcsolatban— a mezőgazdaság fejlesztését, a nemzeti vagyon védelmét, s általában a helyi lakosság életszínvonalának emelését is szolgálja.

57 Mindezek természetesen nagyarányú beruházásokat tesznek szükségessé. Ezek hatását azonban nem lehet csak az egyes említett tényezőkre (üdültetés, idegenforgalom stb.) vonatkoztatva és egymástól elszigetelten értékelni, mert — mint láttuk — egymással kölcsönhatásban állnak. Vagyis a * +40 h 75 cm-ig.