Ligeti László: A Balaton szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest, 1974)

4. A Balaton a XVIII. században (Az első vízrajzi leírások és szabályozási tervek)

12. ábra. A Zala-torkolat és a Kis-Balaton Mikoviny Sámuel térképvázlatán (az 1730-as évekből) virágokkal is ékeskednek, meg más mindennel, amit a vizenyős talaj, s a mezőknek ebből eredő termékenysége napvilágra hoz." ,,Azon a részen, ahol a folyó elrejtőzik, meg azon is, ahol újra előbújik, a talaj posványos, náddal, kákával benőtt. A kettő között az átkelés a Kustyáni Puszta magaslatán át vezet, amelyet épp ezért Kustyáni Kellőnek neveznek a lakosok. À folyó ugyanis mintegy új forrásból fakadt ki a Szent-Mihály Pusztán túl, innen pedig — amíg a somogyi Hídvég helység alá nem ér — megosztja vizeit a tágas szigetet alkot, jobb ágával ugyanezen Hídvég, a bal felőlivel Mezőkomárom mentén kanyarog, s ugyanitt közös híd visz rajta keresztül. Ezen túl ismét egyesül a két meder és Ozorát öntözi, ezt a hasonlóképp tolnai falut, amelyen túl a Kapós folyóval találkozik és o Sárvíz irányában hömpölyög tovább, amíg evvel Simontornyánál egybe nem keveredik. Mindenfajta halban bővelkedik — sehol sem ettünk ízletesebb csukákat —, és minthogy sekély mederben hömpölyög, gyakran lépi túl a partjait. Mindkét oldalon sűrű nádbozót övezi. Nevének eredetét a Balatonból hatalmas erővel (I?) kiömlő vizek zúgásával, némely folyónál természetes sivítással hozzák magyarjaink összefüggésbe". A Sió elnevezés magyar eredetű s az országban több helyen előfordul. Czuczor—Fogarasi, Ortvay és Hunfalvy szerint ,,Si-jó", s annyit jelent mint folyó-víz. A magyar tájszótár szerint, azonban — a Dunántúlon és főleg a Balaton-vidékén — konkrétebb fogalmat: zsilipes árkot jelent, amelyen áradáskor a vizet lebocsátják, hogy a malmot el ne vigye, tehát