Dr. Andrásfalvy Bertalan: A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt (Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest, 1973)

1. A vízrajz növény- és településföldrajzi összefüggései. Az ártéri szintek és jellemző növényzetük leírása és népi elnevezései - A terület vízrajza, növényföldrajza és a helynevek

Kengyeles nevet, mely több helyen tulajdonnévként máig is él. Ez az elnevezés feltűnik Fadd, Szekszárd, Mohács, a bal parton Pataj és Érsekcsanád határában. A XV. században Szekcső határában előfordul magas és mély hangú változata egyaránt (Kangalu, Kangaló, Kengelu, Kengel), Kengyeles néven a Drávaszögben és több helyen az Ormánságban, Baranyában (Kengye, Kengyécske, Kengyeles stb.). Itt az Ormánságban él még e víznévnek alapot adó ige is: Kangyal = kengyel = elillan, elfut, lót-fut, ide-oda jár, — elkangyal = - elinal, elfut.

8 Hasonló jelentésű a Tekerés — Tekerő víznév is, ez kanyargós, tekergős vízfolyást jelent. Ismeretes Paks, Szekcső és Mohács határában. Igen nagy számban fordul elő területünkön a „fok" szó, köznév esetleg jelzővel, hely- és víznévként. A fok szó gyakran olvasható középkori okleveleinken, számos latin megfelelőjével együtt: meatus, fossa, fossatum, piscina, alveus etc. Eredetileg azt a mesterséges, emberkéz alkotta átvágást jelenti, mellyel a folyóvíz mentét közvetlen kísérő magasabb hátat, természetes gátat megnyitották, hogy a víz kijuthasson a völgy egész árterületére, illetőleg apadáskor ezen keresztül visszafolyhasson a mederbe. A fokok tehát elsősorban csatornák, melyekkel behálózták az árteret és lehetővé tették annak sokoldalú haszonvételét.

9 A fok szó átment a fok által vizet kapó nagyobb medrekre, holtágakra is. A fok az ártér haszonvételének, az ártéri gazdálkodásnak a kulcsa országszerte; vidékünkről több száz fok név ismeretes. A fok szó rendszerint személynévvel, még inkább családnévvel kapcsolódva lesz tulajdonnévvé. A családnév a fok készítőjére, vájójára, illetőleg használójára, halászójára mutat. (Pl. Decs határában: Bözsöny Pál foka, Kerepes fok, Solti fok, Pörnyi fok stb.). Vitatott a Vajas víznév eredete. Már Anonymus említi Foktőnél a Dunából kiszakadó, Kalocsa alatt elhaladó bővizű Duna-ágat ezen a néven. A Vajas víz többször egyesül a Dunával, ill. csatornák, fokok segítségével öszszeköttetésben van a folyammal. Feltűnik a jobb parton is. Györffy György úgy véli, a Duna változtatta a folyását, így történhetett ez meg.

1(1 Ha a szó szófejtése Vajas = Vájás, nyelvészetileg vitatható is lehet, a történeti adatok és a XVIII—XIX. századi térképek egyaránt azt bizonyítják, hogy a Vajas mesterséges és bővizű csatorna volt, amely a fokok egész rendszerét látta el vízzel s amelyen nagyobb hajók is jártak. Ugyancsak mesterséges medrekre utalnak az Ásás, Ásott — Ásvány helynevek önmagukban vagy szóösszetételekben. De Ásvány lehet az a hely is, ahonnan az ártéri felszínek emelésére, házak építésére földet termeltek ki. Ismeretes előfordulása Madocsa, Decs és Szekcső határában. A kisebb mesterséges vízvezetők neve árok. Az ér természetes, gyengébb vízfolyás, vízszivárgás neve, de átmehet a név ennek szélesebb völgyére is, jelzős szerkezettel, helynévként, pl. Mély ér, Hosszú ér (Madocsa), Malom ér (Fadd határában). Vízfolyást jelent a Pösze név, melyet Bátaszék, Báta, Fadd és Kopács határában jegyeztek fel.

11 A nagyobb állóvizek neve a tó, gyakran ugyancsak családnevekkel van összekapcsolva. Pl. Rácz Pál tava, Magyar tava (Öcsény határában). A mélyebb területek, amelyeken nyílt vízfelületek, nádas, sasos, gyékényes helyekkel, réttel váltakoznak s nagyobb vízálláskor összefüggően víz alá kerülnek — a tóságok. Legmélyebb pontja, melyben mindig marad víz, vagy ha kiszárad