Dr. Andrásfalvy Bertalan: A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt (Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest, 1973)
Jegyzetek
JEGYZETEK A KÉPEKRŐL 1. Mikoviny Sámuel: Mappa Danubii Cursum, situmque tarn ex eo, quam aliis J. Comit. Pestiensis partibus, procurrentium Alveorum, Aquarumque meatuum, ac inde per districtum Solthiensem formatarum Lacunarum et Paludum représentons. 1735—1750 körül. M : 2 mf — 120 mm kb. 1 : 123 700 43 X 99 cm. (Részlet) A Duna Ercsi és Baja közti szakaszának térképe, az elágazásokkal, erekkel, fokokkal, tavakkal behálózott árterület „ősi" vízrajzának értékes ábrázolása. (Három változatban is ismeretes térképvázlat: OL, PmL, OSZK) 2. Marsigli, A. F.: Danubius Pannonico-Mysicus, observationibus geographicis , . . perlustratus . . . Amstelodami, 1726. Tom. 1. 81. p. 41—42. t. (OSZK, App. 1693, Pécsi Egyet. Kvtár.) a) A folyó menti mocsarak keletkezésének bemutatása A) Földhát a mocsár és az élővíz között árkokkal szabdalva, amelyeken keresztül a folyó vize a mocsárba ömlik B) Magaspart, amely mellett a folyó elhalad C) Enyhébb emelkedésű, többnyire homokos part, amely a mocsarat körülöleli D) Különböző mélységű árkok (v. csatornák), amelyek a folyó áradásakor a vizet a mocsárba vezetik b) A Duna metszete a víz apadása idején, hogy tisztán látható legyen a mocsár helyzete víz nélkül A) A Duna vízszintje az áradás tetőzésekor B) A két part; az egyik az élő vízfolyás mellett, a másikat a Dunától mocsár választja el C) A Duna vízszintje kisvízkor D) Mocsaras nádas olyan területen, amely először szárad ki E) Rák-likak F) Fekete iszapos föld G) Fehér iszapos föld, amelyen a Duna vize átszivárog H) Árkok (vagy csatornák), amelyeket „Fok"-nak neveznek L) Kékes iszapos föld, amelybe a fehér iszap lefelé átmegy M) Nagyobb csatorna, mely az N tóból vezeti le a vizet N) Tó Ha a Duna vize C) magasságig apad, a második fok a vizet a tó fenekéig levezetheti és a halak sokasága elpusztul, megfertőzve a levegőt. 3. A Decs melletti Ásvány, amelynek medréből kiemelt földdel a település térszínét felmagasították. 4. Krieger Sámuel— Böhm Ferenc—Deáky József: Mappa Sárvizium per Comitatum Tolnensem (exhibens). 1772—1783. M: 1900° = 123 mm 215X65 cm (TmL, Térképtár 132.) A Sárköz szabályozás előtti állapotának talán legrészletesebb ábrázolása, gazdag adatanyagával hü képet ad a terület differenciált gazdasági életéről. A települések melletti magaslatokon szántók, távolabb erdők, rétek, irtások, nádasok, tavak, a fokokon malmok, az őcsényi erdőben: „öreg oltvány" stb.
