Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.
Befejezés
BEFEJEZÉS A Vaskapu Vízlépcső megépítésével az Al-Duna legfőbb problémái megoldódtak. Az energiatermelés rendkívül jövedelmezővé teszi a nagyszabású vállalkozást és a hajózás akadályai egy csapásra megszűntek. Megoldatlan kérdések természetesen maradtak — mint egyes jugoszláv területek ármentesítése, a duzzasztás határán a hordalék lerakódása stb. — ezek azonban csak másodrendű jelenségek. Jugoszlávia és Románia közösen végrehajtott hatalmas munkája minden elismerést megérdemel. A múlt század harmincas éveiben a Vásárhelyi-féle al-dunai felmérés úttörő munka volt és olyan felvételi eredményeket adott, amelyeket a későbbi tervezéseinél is felhasználhattak. Fontos lépés volt az al-dunai forgalom megindulásában a Széchenyi út üzembe helyezése is. A múlt század kilencvenes éveiben végrehajtott szabályozás nem hozott teljes eredményt: ezt a kor gazdasági-műszaki színvonala nem tette lehetővé. A haladás mindamellett igen nagy volt, s a végzett munka kereken háromnegyed évszázadon át biztosította az Al-Duna hajózását. Napjainkban a Vaskapu Vízlépcső megépítését elsősorban a vízienergiatermelés tette lehtővé, gazdaságos, sőt jövedelmező vállalkozássá: a hajózás problémáinak megoldása így szinte ,,mellékterméknek" tekinthető. (A vízerőhasznosítás és az energiaigény ugrásszerű fejlődése pedig századunk vívmánya.) A nagy mű építésének vannak kihatásai a magyar vízügyi szolgálat tevékenységére is, éspedig az európai transzkontinentális vízi úttal kapcsolatban. A Duna—Majna—Rajna-csatorna építésének befejeztével — amire a tervek szerint mintegy tíz év múlva, tehát 1981-ben kerül sor — a Duna Európa legjelentősebb transzkontinentális vízi útjává válik. Az al-dunai hajózási akadályok megszűnte után a Közép-Dunán a Rajka—gönnyűi magyar— csehszlovák szakasz, valamint a tisztán magyar és a tisztán jugoszláv Dunaszakasz néhány gázlója jelenti a hajózás további legnagyobb akadályát. Arra kell tehát törekednünk, hogy a magyar Duna-szakasz is teljes értékű része legyen ennek a fontos nemzetközi vízi útnak. A feladat nagy, s bár az idő rövid — nem megoldhatatlan. Nem kétséges, hogy ez roppant költséges munkálatokat kíván, amelyeket sajnos nem segít olyan nagy arányú energiahasznosítás, mint a Vaskapu vízlépcső építését: ez elsősorban a hajózás érdekeit hivatott szolgálni.
