Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása (Vízügyi Történeti Füzetek 5. Budapest, 1972.

10. A fejlesztési tervek és az Al-Duna végleges szabályozása

27. ábra. A „Vaskapu-Vízlépcső" látképe (1972) problémáit. Emellett oly hatalmas energiamennyiséget termel, amely a két ország elektromos energiaigényének kielégítésén túl — amivel az egész építkezés gazdaságosságát biztosítja — energiaexportra is lehetőséget ad. A Jugoszláv-Román Közös Bizottság a tervezésekkel egyrészt a belgrádi ,,Energiaprojekt"-et, másrészt a bukaresti Erőterv Intézetet (ISPE*) bízta meg. Minden körülményre kiterjedve nemcsak egy, ds két- és háromlépcsős megoldásokat is megvizsgáltak és a legalkalmasabbnak az egylépcsős megoldást találták. A Síp és Gura Vaii szelvényben (943 fkm) épült gáttal az összesen 20,8 m természetes esésű Duna-szakasz vízerőpotenciáljának 81%-át tudják kihasználni. Ilyen nagy teljesítményű folyószakasz nincs több Európában. A vízlépcsőt (26—27. ábra) az 1000 éves nagyvíz takintetbevételével méretezték. Ez a 22 390 m

3

/s vízhozam az összes gátnyílás szabaddá tételével, a turbinák víznyelését 90%-ig véve figyelembe, kártétel nélkül vonulhat le. A tulajdonképpeni duzzasztómű a szelvény közepén van; 441 m hosszú. 14 egyenként 25 m fesztávolságú táblája van, köztük 13 egyenként 7 m széles pillérrel. A gát küszöbének koronamagassága 55,2 m a tengerszint felett. A nyílásokat 14,3 m magas mozgógátak zárják le, tehát a duzzasztott vízszint 69,50 m a tenger szintje felett. * i nstitutu I de Stud i i si Proictari Energetici.