Botár Imre – Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)
Vásárhelyi Pál és az utókor
Vásárhelyi Pál és az utókor ,,Hallom-e még zúgásaidat Tisza féktelen árja? Látom-e zöld koszorús róna virányaidat? Eljön-e a délibáb tündérpalotáivaK álmom Képeihez, szebbnek festeni a honi tért? Oh siket és vak a föld! De ha nemzetem egykor idézné Hú nevemet, lelkem hallja s megérti e szót." (Vörösmarty Mihály: Vásárhelyi Pál sírkövére). 1970-ben ünnepeljük Vásárhelyi Pál születésének 175. évfordulóját, és 1971-ben lesz 125. éve annak, hogy — pár hónappal a tervező halála után — 1846. augusztus 26-án Széchenyi István a munkálatok kezdeményezője és szervezője megkezdte a ,,Tisza-szabályozás", helyesebben a Tiszavölgy rendezésének korszakalkotó munkáját. Vásárhelyi Pál halála és a Tisza-szabályozás kezdete óta eltelt egy és egynegyed évszázad alatt számos méltatás, sőt egy monográfia 62 * is megjelent ,,a legnagyobb magyar mérnökről" és még több tanulmány, könyv a Tisza szabályozásáról, annak különböző kérdéseiről, egyes korszakairól, történetéről. Ezek közül azonban egyik sem tekinthető teljesnek. Sőt nagy részük a nélkülözhetetlen adatok, az eredeti források ismerete hiányában Vásárhelyi munkásságának reális ismertetését, méltatását sem nyújtja, a Tiszaszabályozás történetét pedig gyakran téves, sőt helytelen beállításban tárgyalja. Az egyszer közreadott tévedéseket a későbbi szerzők kritikátlanul átvették, s így azok szinte változatlanul tovább éltek egészen napjainkig. Évtizedekkel a munkálatok első ún. védelmi szakaszának „befejezése" után, a második szakasz: a vízhasznosításokat, a fejlődés által támasztott új vízgazdálkodási követelményeket és a technika által nyújtott új lehetőségeket tekintetbe vevő, átfogó vízrendezési munkálatok közepén — a kettős évfordulótól függetlenül is — mindenképpen időszerű a Tisza-szabályozás történetének folyamatos, összefoglaló ismertetése és reális értékelése. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az említett hiányosságok, tévedések korrekciója nem a korábbi tanulmányok felületessége miatt vált szükségessé. Ezek szerzői csak Vásárhelyi ún. „Előleges javaslatát" ismerték, s egy célzatosan ferde beállítás, tudatos történelemhamisítás áldozataivá váltak, mely éppen Vásárhelyi Pál második Tisza-szabályozási tervének eltemetésével, sőt eltagadásával kezdődött. Célja pedig a reformkor haladó szellemű Széchenyi—Vásárhelyi-féle vízügyi programjával, politikájával való szakítás elleplezése, az ezt követő retrográd időszak: az önkényuralom, vagyis a Bach-rendszer, sőt a kiegyezést követő kor vízügyi politikájának apológiája, hibáinak, mulasztásainak elkendőzése, lelepleződésének megakadályozása volt. Hiszen a részletes terv ismeretében — mint látni fogjuk * A hivatkozási számok a bibliográfia megfelelő tételeire utóinak.
