Botár Imre – Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)
Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve - Paleocapa „véleménye"
,,A nmtgu Főkormányzószéknek 845-dik évi 23 102. szám alatt költ kegyes rendelete folytán, a kir. építési Főigazgatóság a Tisza folyó általános szabályozása tervezetét részletesen kidolgozva, mély tisztelettel terjeszti Fel." (Külzet.) ,,A' nmtgu mk: Helytartótanácsnak. A nmtgu Fökormányszéknek 845-dik évi Szt. Iván hó 17-én 23 102-ik szám alatt költ kegyes rendeletében, meghagyatok a k: építési Főigazgatóságnak, hogy a Tisza általános szabályozása tervezetét részletesen és oly alakban kidolgozva, miszerint k: Biztos közbenjöttével történendő végrehajtáskor használtassék: haladék nélkül terjessze fel. (A szerzők kiemelése.) Noha azon előleges javaslatban, mely a Fenséges Fő Herczeg Nádor úrnak 845. évi Szt. Iván hava 1-jén 1026. szám alatt költ kegyelmes rendelete folytában, ugyanazon évi június 8-ról 1506 saját szám alatt költ jelentéssel adatott elő és amelyet a nmtgu mk: Helytartótanács, kőnyomatban az illető Hatóságokkal közölni méltóztatott: a követni ajánlott elvek benne foglalvák (1 p.) tehát azoknak említése itt feleslegesnek látszik, mindazonáltal a k: ép: Igazgatóság azok ismétlését azért találja itt is szükségesnek, hogy a Tisza általános szabályozásáról szóló javaslat ne szétdarabolva, hanem összefoglalva és összpontosítva terjesztessék alá felsőbb helyi kegyelmes elhatározásnak. Tájékoztatás és a tervezet könnyebb megítélhetése kedvéért a folyónak vízmérési adatokkal felvilágosított topográfiai leírását előrebocsátani azért is szükséges és okszerű, mert ez a tapasztalás nyomán felötlő folyamhibák és sérelmek gyökeres ismeretére vezet." (2. p.) Mint a helytartótanács aktáiból kiderül, a felsőbb hatóságok elgondolása az volt, hogy Vásárhelyit 1846-ban külföldi tanulmányútra küldik, mégpedig elsősorban — az egyetlen hasonló méretű és jellegű európai folyószabályozás — a Pó szabályozósának megtekintésére, annak tervezőjéhez, Paleocapához. (Lombardia ugyanis akkor még a Habsburg-Monarchiához tartozott és így a terv könnyen megvalósítható lett volna.) A sors azonban keresztülhúzta ezt az elgondolást: Vásárhelyi váratlanul elhunyt. így került sor a kézenfekvő megoldásra, Paleocapa meghívására, hogy a Pónál szerzett tapasztalatai alapján, s helyszíni szemle — a Tisza beutazása — után, mondjon véleményt Vásárhelyi tervéről. Paleocapa „véleménye" Kétségtelen tehát, hogy a Tisza-szabályozás szervezésekor, 1846-ban, egy általános terv volt, s azt Vásárhelyi készítette. Paleocapa e tervhez fűzte csupán a maga nézeteit, s mondott „Véleményt a Tisza-völgy rendezéséről", ami azután magyar fordításban nyomtatásban is megjelent. 111-111/b Persze ismeretesek ebből az időből más részlettervek is, főleg, amelyet Lám Jakab készített, s amely a Tisza árvizeit a Berettyón keresztül kívánta a Körösökbe vezetni. De ezek tervezőivel Paleocapa szóba sem akart állni, s tervüket figyelemre sem méltatta. Később egyesek úgy tüntették fel a helyzetet, mintha Paleocapa Vásárhelyi tervét sem fogadta volna el. Holott ő valójában a Beszédes-, Lám- és Galambos-féle terveket dobta félre, s a hivatalos Vásárhelyi-féle tervhez, mint alternatívához fűzte a saját elgondolásait. Paleocapa is először azt kívánta megállapítani, hogy mi okozza a Tisza hatalmas áradásait. Ö azonban az árhullámok összetorlódását olyan természeti adottságnak tekintette, amelyen az esés növelésével úgysem lehet változtatni :
