Botár Imre – Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)

Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve - Két terv-változatának fejlődéstörténeti helye és jelentősége

Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve (A terv kialakulása, fejlődéstörténeti helye és jelentősége.) Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási terve a Tisza-völgy rendezésére vonatkozó törekvések korszerű, a XIX. század közepének műszaki színvonalán álló szintézise volt. Reális értékeléséhez műszaki fejlődéstörténeti helyének meghatározása éppen olyan fontos, mint a megoldandó feladatok és az adott gazdaságtörténeti viszonyok ismerete. Nem kétséges, hogy kialakulásában egyaránt szerepet játszottak: a korábbi, talán évszázados tapasztalatokon alapuló helyi gyakorlat, vagyis az átvágások és töltésezés együttes módszere, Orczy Lőrincnek és Károlyi Antalnak a Felső-Tisza egységes szabályozásának szükségességére vonatkozó felismerései, az átvágások elsődleges szerepének Ballá Antal általi hangsúlyozása, Huszár Mátyásnak, Vay Miklós megbízásából és irányításával készült, előzetes Tisza-szabályozási terve, a Lányi-féle Tisza-felmérés gazdag adatanyaga és az ennek során készült szabályozási részlettervek is. Mindezek közül döntő szerepe természetesen az utóbbiaknak volt. Az 1845-ben kelt ún. „Előleges javaslat" lényegében Huszár 1820-ból való tervvázlatán alapult. A sürgető körülmények között, néhány nap alatt benyújtott javaslat tehát, melyet sokáig Vásárhelyi Tisza-szabályozási tervének tekintettek, nemcsak hogy nem volt az utolsó szó, amit Vásárhelyi a Tisza-szabályozás ügyében mondott, hanem voltaképpen még nem is az ő Önálló alkotása: csak a Huszár-féle terv átdolgozása, vagyis Huszár (esetleg Vay és még mások), valamint Vásárhelyi közös munkája.* Vásárhelyi a vezetése alatt álló vízügyi szolgálat hivatalos tervét mint hivatalfőnök módosította, írta alá és terjesztette fel. (A terv korábbi eredete a magyarázata annak, hogy a javaslatban szereplő átvágások közül a felső-tiszai megyék többet már az 1830-as években sürgettek, s egyet 1844-ben meg is valósítottak!) Az új helyzet és feladatok, valamint a közben elkészült Tiszafelmérés részletes adatainak felhasználása mellett — ez teszi érthetővé a két terv közti különbségeket is: a most már valóban Vásárhelyi (és Széchenyi) saját munkájának tekinthető általános Tisza-szabályozási terv eltéréseit a korábbi előzetes javaslattól. Mert az ismertetett előzmények és a felhalmozódott adatanyag korszerű szintéziséhez, feldolgozásához Vásárhelyi széles körű gyakorlati tapasztalataira, látókörére és hidrológiai felkészültségére volt szükség, amely képessé tette őt Széchenyi vízügyi, illetve gazdaságpolitikai elgondolásainak megértésére és azok megfelelő műszaki alátámasztására. Széchenyinek, ka* O. L. HU. Ép. lg. Körös, 5. csomó 894/1835. stb.