Botár Imre – Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)

A Tiszavölgy rendezésének problémája - A Tiszavölgy rendezése Széchenyi István vízügyi programjában

csatornákat és számos szivattyút — köztük két gőzszivattyút — is üzemeltetett. Nem kétséges, hogy már a századeleji helyi vízimunkálatok fellendülése is összefügg a rendszeres szabályozás előkészítését szolgáló vízrajzi térképezések megkezdésével (1818). Ennek érdekében szervezték újjá 1815-ben a Vízügyi és Építészeti Főigazgatóságot (Suprema Directio in Hydrauiicis et Aedilibus), mely a munka anyagi alapjait biztosító felemelt sóalap felhasználásával elsősorban a Körösök (1818—1822), a Duna (1822—1838), majd a Tisza (1833—1846) felmérésével és szabályozási terveinek kidolgozásával készítette elő a hajózható folyók rendszeres szabályozását. E munkálatokat, mint ismeretes — Széchenyi kezdeményezésére — a Tiszán kezdték meg. Mindenesetre e korszak vízi munkálatainak rendszeres feltárása, éppenúgy mint a Tisza völgyében végzett szabályozási munkálatok egész előtörténetének összefüggő feldolgozása, még a jövő feladata. Enélkül a Tiszaszabályozás történetének, fejlődésének ismerete hiányos maradna. A Tiszavölgy rendezése Széchenyi István vízügyi programjában „Ujjait a kornak ütőerére tevé és megérezte lüktetéseit. És ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb Magyarnak... Ő korának nyelvévé lőn; a nemzet legjobbjai gondolatának szavakat adott. . ." (Kossuth Lajos) ,,A népek életében csak a társadalmi út, az érdekek józan egyesülése és közös vállvetés az áldást hozó." (Széchenyi István) A Tisza-szabályozás megkezdéséhez nélkülözhetetlen korszerű vízrajzi felmérés munkája, Lányi Sámuel vezetésével, az 1840-es években már befejezéséhez közeledett.

136 A kirendeltség mérnökei ugyanakkor már a töltésfejlesztési, építési és mederátvágási tervek kidolgozását, sőt egyes helyeken — az érdekelt megyék sürgetésére, felsőbb engedéllyel — azok kivitelezését is megkezdték. (Például Szabolcsban ,,a 13. sz. átvágással" 1844ben!) A kormány azonban — mely a Duna-szabályozás tervét és egyszerűen átadta az országgyűlésnek — a nagyobbarányú, rendszeres munkálatok megkezdését a felmérés és tervezés munkájának teljes befejezése utáni időre kívánta halasztani. Ilyen körülmények között, az 1842 óta ismétlődő árvizek hatására az érdekelt megyék elhatározták, hogy az első társulatokat megszervezve (Zemplénben 1843-ban, Beregben 1844-ben), maguk veszik kézbe az ármentesítés és szabályozás ügyét, s ennek megoldására különböző terveket készíttettek mérnökeikkel: Galambos Sámuellel, Lám Jakabbal, s Beszédes Józseffel és munkatársaival. Azonban a csupán a helyi érdekeket tekintetbe vevő, s a szomszédos területeket veszélyeztető, az árvizek levonulását meggyorsítani, vagy azokat más területeken keresztül levezetni kívánó nagy-