Károlyi Zsigmond szerk.: A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969)

Károlyi Zsigmond: Adatok a szegedi árvíz történetéhez

Nem sokkal később a Dorozsma melletti fehértói csatorna és a Maty-ér vonalán lezúduló víztömeget a város alatti Maty-hídnál bocsátották vissza a mederbe. (A képviselőházban elhangzott, hogy a kormánybiztos a várostól északnyugatra feltorlódott víztömeget szándékosan, és előzetes figyelmeztetés nélkül bocsátotta a 14 000-es lakosú Dorozsmára. Ezt az interpellációt hivatalosan soha nem cáfolták meg, sőt a kormány a kért vizsgálatot is megtagadta. Mások szerint az átvágást valóban tervezték, de az az árvíz átbukása miatt feleslegessé vált. Tény azonban, hogy a dorozsmai lakosság fenyegető zavargásainak megelőzésére, mely a mentésre érkező szegediek közül többeket felkoncolt, katonaságot kellett kivezényelni.)

41 11. ábra. Sziget a tengerben: a Belváros Mindezek az átvágások azonban nem segítettek: március 12-én éjjel a vihar elsöpörte a vasúti üzletpolitikai érdekekből elkésve és csupán nyúlgát formájában kiépített töltésmagasítást. A betört víztömeg legelőször a Rókust, mégpedig a budapesti és csongrádi országút töltése közötti legmélyebb részt öntötte el. E terület lakossága megmenekülését egy pár órával korábbi rémhírnek köszönhette, mely még idejében otthona elhagyására 41. Az 1878. évi... Országgyűlés Képviselőházának Naplója. 4. köt. Pest, 1879. 273. p. stb., Reizner i. m. 330. p., Szabó i. m. 103—109. p.