Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

II. Magyarország vizi utjai - A Duna

54 nevén Újlak) jórészt romokban heverő régi várkastélyával, melynek eredete talán visszanyúlik a római uralom idejébe. Innen 26 kilométerre a jobb parton Csereviczet érjük, honnan nem messze beljebb, a hegységben fekszik a czementjéről hires Beocsin. Lejebb haladva a Duna egy hirtelen kanyarulatánál, Pétervárad hatalmas erőditvényei tűnnek fel, majd a péterváradi hid, mely Péterváradot a balparton fekvő Újvidékkel összeköti. Nem sokára elérjük az 1691-iki véres csatáról emlékezetes Zalánkemént, hol, Budapesttől 462 kilométernyire, a Tisza ömlik a Dunába. A Tisza torkolatától kezdve némileg megváltozik a táj jelleme, s a Duna is délkeletnek veszi itt folyását. Mindkét parton széles, nagy sikság terül el, mely a balparton egész Báziásig kiséri folyónkat, mig a jobb parton Zimonynál, illetőleg Belgrádnál, ahol a Száva folyó ontja a Dunába hirtelen dagadó hullámait, a hegység ismét előnyomul. A Duna és Száva ezen festői szép pontja a dunai hajózás szempontjából kiváló fontossággal bir. Maga Zimony mintegy kulcsa az aldunai hajózásnak, s ugy a vizi. mint vasúti forgalomnak igen élénk helye. A zimonyi kikötőben a nagy teherszállító uszályokon és vontató hajókon kívül a közép és alsó Dunán járó személyszállító hajók és a Belgráddal, meg a közeli Pancsovával a közlekedést fentartó helyi hajók egész raja jár-kel szünetlenül ugy, hogy a Duna e szakaszán oly élénk a hajózás, minőt Budapesten kívül sehol sem láthatunk. Zimonytól kezdve a Duna egészen Orsován alulig 226 kilométer hosszúságban természetes határul szolgál Magyarország és Szerbia között. Belgrádon alul a Duna ismét keletnek fordul és egy nagy kanyarulattal Pancsova alá kerül, hol a televényes lapályon elterülve, számos kis szigetet alkot. Itt folyik a Dunába a Temes folyó, s ennek nagy része van abban az élénk kereskedelmi forgalomban, amely Pancsovát ugy szólván a Temesvidék piaczává teszi. Pancsován alul a bal parton nagy lapályos sekélyes vidéken foly a Duna újból délkeletnek, majd ismét egy nagy kanyarulattal keletnek. A jobbparti hegyeket áttörve, Kubinnai szemben ömlik a Dunába a Morava folyó, melyen alul a Duna ismét egy 20 kilométer hosszú, 2—2

x/

2 kilométer széles szigetet képez, melyen tul Báziásnál, Budapesttől 606 kilométerre a Duna elhagyja az Alföldet. Ettől a ponttól, mel}

7 egyúttal a temesvár—báziási vasútnak is végállomása, kezdődik a tulajdonképeni magyar Alduna, a zuhatagok által okozott hajózási akadályok egész sorozatával. A Közép-Dunának