Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

II. Magyarország vizi utjai - A Duna

42 A Duna tehát 971 kilométer hosszban szeli át Magyarországot, s mig Dévénynél kis vízálláskor az Adriai tenger színe felett 134 méter magasan folyik, Orsován alul mintegy 42 méter tengerszin fölötti magasságban hagyja el hazánkat. A Morva folyó torkolatánál, Bécstől mintegy 50 kilométernyire Dévénynél lép be a Duna Magyarországba. Innen 10 kilométernyire, a balparton már a messze távolból feltűnnek a Duna kis vízállása fölött mintegy 130 m. magasságban levő Pozsony vár romjai, s alatta az egykori koronázó város, Pozsony, mely a tudománynak, művészetnek és kereskedésnek már a legrégibb időktől fogva nevezetes pontja volt. A Dunántullal egj- 270 m. hosszú hajóhíddal volt összeköttetésben, melynek a század elején még fontos szerepe volt a kereskedelmi forgalomban, midőn azonban a dunántuli vasutak fejlődése folytán Pozsony a dunántuli piaczok javarészét elvesztette, hogy ezeket visszahódítsa, a Dunántullal vasúti összeköttetésbe kellett lépni. Igy jött létre a kezdetleges hajóhíd helyébe a nagy arányainál és kiváló szerkezeti részleteinél fogva is nevezetes Ferencz József híd, mely nemcsak a közúti, hanem a vasúti forgalmat is biztosítja Pozsony és a Dunántul között. A hid 1889—91. években épült, összesen 458-4 méter hosszú, 6 kőpilléren nyugvó vasszerkezet, Középső legnagyobb nyílása 92 méter, két parti nyílása egyenként 31-6 méter, mig a többi 4 nyilás egyenként 75-8 méter széles. A híd kettős vasszerkezetből áll: az egyik, mely a közúti forgalom czéljaira szolgál, 6'5 méter széles, azonfelül 3 méteres gyalogjárója is van, mig a másik, mely a vasúti forgalom részére épült, 4'4 m. széles. A Duna Pozsonynál a várhegytől a volt hajóhidig 270 méterre van összeszorítva, mig ettől mintegy 570 méterrel lejebb 410 méterre szélesedik ki, mely szélesebb részen épült a város méltó büszkesége, a Ferencz József hid. Az egykori hajóhidtól az állandó Ilidig s ezen alul egészen az uj téli kikötőig terjedő balpart szolgál a gőzhajók kikötő- és rakodóhelyétil, mely part a vizi és vasúti átrakási forgalom közvetlen lebonyolítása czéljából a vasúti pályaudvarral vágány nyal van összekötve. Pozsonyon alul egyszerre kiszélesedik a táj: a Duna az u. n. pozsonyi medenczébe, vagy kis Alföldre lép, hol is 2 ágra szakad. Itt ágazik ki belőle a balparton a csallóközi Duna, mely mésszé fölkanyarodik éjszakkeletnek, majd egyesülve a Vággal, Vág-Duna nevet kap s Komáromnál ismét visszatér a nagy Dunába. Alább a kis Csuny falunál a Dunának ismét egy kisebb ága, az u. n. mosonyi Duna-ág szakad ki és messze bemegy