Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

II. Magyarország vizi utjai - A Duna

41 állapotukban gőzhajóval nem járhatók ugyan, de evezős hajók és tutajok közlekednek rajtuk. Kétségtelen azonban, hogy idővel ezek egy része is bevonható lesz — megfelelő szabályozási munkálatok segélyével — a hajózható folyók sorába, Vizi utainknak ezt a jelentékeny hálózatát folyton igyekszik a kormány akként fentartani, sőt javitani, hogy megfeleljenek a hajózási forgalom követelményeinek. A termelés fokozódásával s a kereskedelem fejlődésével ugyanis együtt jár az áruk tömegesebb, gyorsabb és olcsóbb szállításának a szüksége, ami maga után vonja a nagyobb és mélyebb merületü hajók építését, a vontatás gyorsítását s az áruszállításnak rövidebb határidőhöz való kötését. A hajózási forgalom által ez irányban mind nagj-obb mértékben támasztott igények szükségessé tették a folyóknak oly irányú és mérvű szabályozását, hogy lehetőleg a legalacsonyabb vízállások idején is biztosittassék a folyókban oly vízmélység, hogy legalább a közepes nagyságú és merületü hajók mindenkor akadálytalanul közlekedhessenek. 8 az ez irányban évről-évre fokozódó czéltudatos tevékenységnek s ezzel járó nagy áldozatoknak máris igen jelentékeny előnyeit élvezi különösen a dunai nemzetközi hajózás, mely remélhetőleg maga után fogja vonni a hajózási forgalomnak a mellékfolyókra leendő nagyobbmérvü kiterjesztését is. I. HAJÓZHATÓ FOLYÓK. A DUNA. A Duna folyamot kedvező iránya, nagy hosszúsága, természeti kincsekben gazdag partvidéke, vizének bősége és hatalmas medre, különösen alkalmassá tették arra, hogy a népek életében és a világforgalomban már a legrégibb időktől kezdve nevezetes szerepet játszék. Badenből eredve, keresztül szeli Württemberget, Bajorországot, majd Passaunál Ausztriába lép, melyet 351 kilométer hosszuságban szel át, Dévénynél hazánkba ér s onnan egész Váczig 209 kilométernyire keletnek folytatja útját; itt hirtelen délre kanyarodik s a határtól számított 241 kilométernél Budapest mellett elhaladva, 531 kilométernél a Dráva torkolatához ér, hol újból keletnek fordul s így folytatja kanyargós útját, innen mintegy 440 kilométernyire Orsován alul a magyar-román határig, honnan még mintegy 957 kilométernyi utat tesz meg, mig a Fekete-tengerbe ér.