Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

I. A magyar hajózás történeti fejlődése

37 A mennyiben pedig a társaságot önhibáján kiviil s más állami támogatásban részesülő hajózási vállalatok rendkívüli versenye következtében oly veszteségek érnék, hogy ez által a részvénytőke is meg lenne támadva, a társaság köteleztetett már eleve gondoskodni a részvénytőke épségben tartásának biztosításáról az által, hogy az első évi államsegélyből e czélra külön tartalékalapot létesit. Mivel azonban mindennek daczára az idők folyamán nincs kizárva annak a lehetősége, hogy akár a más — különösen államilag támogatott külföldi — vállalatok által okozott túlhajtott verseny, akár az ország közgazdasági érdekei által követelt alacsony díjtételek következtében a társaság egyes években kivételesen oly veszteségeket js szenvedhet, melyek a 400.000 forintnyi külön tartalékalapot felemésztve, a társaság részvénytőkéjét támadnák meg s ezzel annak fennállását veszélyeztetnék: ezen nem valószínű, de ki nem zárt esetre a társaságnak a következő évek tiszta jövedelméből visszatérítendő, kamatmentes állami előlegre van igénye, azzal a megszorítással azonban, hogy ha ezen előleg 300.000 forintot meghaladna, az államnak jogában áll a vállalatot a részvények névértéke, illetve annak megfelelő évjáradék ellenében megváltani. Ezen megváltási jog különben az állam részére általában is biztosíttatott és pedig a vasutak megváltására már törvényileg megállapított módozatok mellett. Ezen állami segélyezéssel szemben a társaság kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy ha kifizetésre szánt tiszta nyeresége az 5%-ot meghaladja, ezen nyereségtöbbletben az állam megfelelő arányban részesedik. Ezen nyeremény-részesedésből az állam által oly tartalékalap képezhető, melyből kedvezőtlen években az esetleg szükséges előlegek nyújthatók lesznek. A társaság részére biztosíttatott továbbá a bélyeg- és illetékmentesség. valamint az elsőbbségi kötvények szelvényei s az államsegély után a teljes adómentesség. A magyar államvasutak és a Magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság közötti közös forgalom, az átrakodási és ügynöki szolgálat berendezése s' általában az egyetértő kölcsönös eljárás részletei, úgyszintén az államvasutak hajórajának az uj hajózási társaság részére való bérbeadása külön egyezményekben biztosíttatott. Hogy ezen uj vállalat helyzete már eleitől fogva minél inkább megszilárdittassék, a magyar hajózási vállalat és az I. szab. Dunagőzhajózási társaság közti kölcsönös viszony, úgyszintén egyfelől a m. kir. államvasutak és a magyar hajózási vállalat, másfelől az