Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

V. Hajózási forgalom

184 átkelési vállalat tesz az illető vidékek forgalmának hasznos szolgálatot. Az áruszállításnál két főcsoportot kell megkülönböztetnünk és pedig az úgynevezett darabáru-forgalmat, a mely rendszeres járatokkal és a tömegáru-forgalmat, mely kereslet és kinálat szerint inditott szükséglet szerinti járatokkal tartatik fenn. Rendszeres járatokat csupán a két nagy hajózási társaság indit, mig a többi hajósvállalatok szükséglet szerinti áruszállítással foglalkoznak a szabad forgalomban. Vegyes, azaz oly gőzhajójáratokat, melyek egyidejűleg a személy- és áruforgalom lebonyolítására szolgálnak, szintén csak a két nagyvállalat indit és pedig a Dunagőzhajózási társaság Budapesttől Mohácsig a Dunán és Szegedtől a Tisza-torokig a Tiszán, a Magyar folyamhajózási társaság pedig Vukovár—Újvidék, valamint Baja, Apatin között a Dunán és Szolnok —Csongrád—Szeged között a Tiszán, illetve Mitrovicza-Boszna-Rácsa és Sabácz között a Szávában. Hajó vontatással az összes gőzhajózási vállalatok foglalkoznak, sőt torlódások esetén időszakonkint, az egyes építkezési vállalatok gőzösei is részt vesznek a vontatási üzemben, mivel az uszóművek mennyisége a kisebb vállalatoknál a gőzösökkel nincs kellő arányban és ezenkívül oly hajótulajdonos is van nagyobb számban, ki csak úszómű felett rendelkezik és ennek vontatását mindig gőzössel rendelkező vállalatnak adja át. Mindez emiitett forgalmak akadálytalan lebonyolítását a vállalatok által kiadott menetrendek, üzletszabályzatok és a személyés áruszállítási, illetve vontatási díjszabások határozmányai szabályozzák. Ily kiadmányok utján a fuvaradó közönséget azonban a rendszeres személy- és áruszállítással foglalkozó két nagy vállalaton kivül még csak a délnémet hajósvállalat tájékoztatja, mig a többi hajósvállalatok esetről-esetre külön kötés alakjában állapodnak meg a szállítási üzletre vonatkozó kölcsönös feltételek tekintetében. E kötéseknél rendszerint a tömegáru-forgalomban, azaz a szabad hajózás terén, a budapesti árutőzsde által elfogadott és az 1897. évi április 1. óta érvényben álló hajózási szokások (usanceok) szabályozzák s a szállítási díjtételek a tőzsdén rendszeresen kihirdettetnek. A vizi tételeket egy külön bizottság állapítja meg hetenkint, a mely bizottságban hajósvállalatok képviselve vannak. A budapesti hajózási szokások (usanceok) az aldunai forgalomra is érvényesülnek és azokat a galaczi és brailai tőzsdék elfogadták.