Gonda Béla: A magyar hajózás (Budapest, 1899)

I. A magyar hajózás történeti fejlődése

8 mindenki és nem akart a vállalathoz járulni. Ez a bizalmatlanság azonban nem ijesztette el Gollnert vállalkozásától. Eltökélte magát, hogy utat tör a dunai hajózásnak s meggyőzi a világot annak hasznáról. Meg is rakta mind a két hajóját bánáti búzával s 1786. jun. 30-án Zimonyból útnak indult. A sors azonban ugy akarta, hogy ne győzhesse meg a közönséget vállalatának életrevalóságáról. Egyik hajója kijutott ugyan szerencsésen a Fekete-tengerbe és ő a búzát Scio szigetén nagy nyereséggel adta el; de másik hajója Orsovánál elstilyedt. Igaz, hogy a hajótörést nem a Duna szirtes volta, hanem egy török határtiszt okozta. A mint ugyanis az 1787-ben e czélból kiküldött királyi biztosság jelentéséből kitűnik, a hajókalauz a zsupaneki török vámigazgató parancsára siilyeszté el a hajót, mert egyrészt irigy szemmel nézte a magyar kereskedésnek megindulását s azt elfojtani igyekezett, másrészt meg azt hitte, hogy az hadiszereket szállít az orosznak. A felvilágosítás azonban későn jött, a közönségnek még az a csekély bizalma is elment a vállalattól, melylyel azelőtt támogatta. Habár ez a sikertelenség legalább egy időre el is riasztotta a kereskedőket a hajózási vállalkozástól, az érdeklődés azért nem szűnik meg, sőt a hajózás könnyítésére irányuló törekvések mind nagyobb tért kezdtek hódítani. A hajók nehézkes vontatása ráterelte az érdeklődést oly mesterséges eszközök és készülékek szerkesztésére, melyek a sok vesződséggel járó lóvontatást mellőzhetővé tennék. Erre törekedett gr. Batthyány Tivadar is, a ki 1790-ben 20 évre szabadalmat nyert saját találmányú hajójára, mely a viz ellenében is jár. 1797 szept. 17-én Bécs mellett a Dunán kisérletet is tett ezen saját szerkezetű hajóival, melyeket «Bucintoro»-nak nevezett s egykorú tudósítások szerint ezek a kísérletek fényesen sikerültek. A hajó különböző nagyságban készült, de sem szerkezetéről, sem későbbi sorsáról nincsenek adataink s az az egykorú kép, melyet kicsinyített másolatban bemutatunk, csakis a hajó külső alakjáról nyújt némi tájékozást.

1 II. József nagyszabású terve, melylyel a dunai hajózást szerves kapcsolatba akarta hozni a Fekete tengeri hajózással s ez által Magyarország, illetve az osztrák birodalom és az aldunai és Feketetengeri kikötőkkel rendszeres kereskedelmi összeköttetést kivánt 1 Gr. Batthyány Tivadar 1729 okt. 16-án született s 1812-ben halt meg. Gépészettel, vízszabályozási és hajózási kérdésekkel foglalkozott. Dunai utjának leirása, valamint a Dráva, Száva és Kulpa hajózhatóvá tételére vonatkozó tervei kéziratban megvannak gr. Apponyi Sándor levéltárában.