Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - B) A töltésezés - 1. A teljes árvédelem

69 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. kell lenni a biztosítéki magasságnak. Paleoeapa 0-50 méternyi magasbítást ajánl a legnagyobb árvíz fölött. De a tapasztalat kimutatta, hogy olyan folyónál, minő a Tisza, még az egy méter sem elégséges, s ezért az újabban 1'50 méterre állapíttatott meg, számítva egyúttal az árvíz esetleges növekekedésére is. De ha e biztosítéki tényezőt épségben kívánjuk fenntartani, akkor nem lehet azt mindenütt egyformának venni, kivált ha nem vízmennyiségekből, hanem vízmagasságokból határoztuk meg a töltések koronájának szinét — hanem az ár rendes magassága szerint kell ennek is változnia. IIa pl. ugyanazon folyó oly helyén 050 méter magasbítást adunk a töltéseknek, hol az ár magassága 5 méter, akkor ott, hol 6—7—8—9 méterre emelkedik, 0 60, 0'70, 0'80 és 0 90 méterrel kell a töltést magasabbra építenünk, mint a lefolyás keresztszelvénye kívánja, ha egyenlő biztosságot akarunk elérni. Ugyanis, ha ugyanaz a víztömeg 5 méter magassággal halad el valamely ponton, míg attól kissé távolabb 7 méterrel, — ez világosan mutatja, hogy az első esetben az esés, a szélesség, a helyi körülmények sokkal inkább kedveznek a lefolyásnak mint a másodikban; ha a víztömeg ugyanazon okok hatása alatt növekedik, hasonló arányú vízszinmagasítás áll elő, úgy hogy ha mindenütt csak 0'50 méter biztosítéki magasbítást adnánk a töltéseknek, akkor ott fogja a víz a töltést legelőször áthágni, hol az ár magassága azelőtt is nagyobb volt. A töltések magassága, illetőleg a nekik adandó biztosítéki tényező te kintetében nem szabad azt a körülményt sem figyelmen kívül hagynunk, vájjon a folyó illető szakasza ki van-e téve jégdugulásoknak és jégzajlásoknak. A Visztulán és Rajnán, melyek dél-északi irányban folynak, a jégdugulások igen gyakoriak és óriási károkat okoznak. Szerencse a Tiszára nézve, hogy e baj itt alig jelentkezik, mert eredetét és torkolatát ugyanegy ég hajlati állapot befolyásolja. A Dunánál a körülmények már sokkal kedvezőtlenebbek, mert felső szakaszán rendszerint előbb olvad és indul meg a jég mint hazánkban. A töltések magasságával szerves összefüggésben áll távolságuk is, mert minél távolabb vannak egymástól, vagyis minél nagyobb a töltésköz, annál kisebb lesz a magasság és viszont. A töltések közét illetőleg a szakférfiak eltérő véleményben vannak. Egyik a víztározásra fekteti a fősúlyt, a másik a töltések közti lefolyásra, vagyis az előtért úgy kívánja tekinteni, mint a meder lényeges kiegészítő részét. Hogy maga a meder és előtér mily óriási víztömeget képes tározni, arról minden folyónál egyszerű számítás útján győződhetünk meg. így a Tisza szabályozott szakasza az átvágások után mintegy 730 kilométer; vegyük a meder és előtér középszélességét 600 méterre, a víz magasságát