Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

Előszó

VII lett volna a legnagyobb hiba, ha újdonság vagy ellenmondás viszketegéből oly elveket akartam volna felállítani, melyek az elmélet és gyakorlat próbáját meg nem állották. Végül arra kivánok még pár szóval kiterjeszkedni, hogy miért nem didaktikai modorban írtam e müvet, s hogy miért inkább a könnyedebb, úgyszólván elbeszélő formát választottam. Ama francia és olasz szakférfiak hasonló irányú munkái lebegtek előttem kik a legszigorúbb szakkérdéseket is, minden nagy apparatus nélkül, a legegyszerűbb alakban oldják meg. Hogy mennyiben sikerült e célomat elérnem azt t. Kartársaim Ítéljék meg. Lombardini, P a 1 eo cap a, Coraoy, Baumgarte 11 és több más jeles francia és olasz mérnök idevágó kitűnő művei megtanítanak, hogy hosszas matliematikai, fizikai és mechanikai képletek nélkül is lehetséges a legbonyolultabb kérdéseket és elveket tárgyalni és sikeresen megoldani. A szerző.