Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)
II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - B) A töltésezés - 1. A teljes árvédelem
47 II . A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. E viszonyokon kiviil van még egy más nevezetes tényező is, melyet kiváló gonddal kell latolgatnunk, midőn valamely terület vagy síkság töltések közé fogását elhatározzuk, és ez annak viszonylagos magassága a rendes árvizekhez képest. Ha a terület vagy annak nagy része csak kevéssel fekszik a középvizek szine fölött, ebben az esetben az ily terület nem alkalmas a töltésezés útján való védelemre, vagy előre kell számítanunk mindazon nagy terhekre és veszélyekre, melyek az ilynemű vállalattal karöltve járnak. Hollandia példája megmutatja, hogy a tenger szine alatt fekvő területeket is sikerrel lehet kiszárítani és mezőgazdaságilag értékesíteni, de rendes viszonyok és körülmények között oda kell törekednünk, hogy csak oly területeket fogjunk töltések közé, melyek, mint Lombardini mondja, erre nézve érettek, vagyis eléggé magasak, hogy mezőgazdasági értékesítésük sikerrel járjon. A mely területek viszonylag alacsony fekvésűek és e mellett még ingoványos természetűek : ott várjunk a töltésezéssel addig míg a kellő felmagasítás megtörtént, a mit módunkban áll megfelelő eszközökkel siettetni; mert különben, ha az áradásokkal valahogyan meg tudnánk is küzdeni, a belvizek, a fakadó és szivárgó vizek tehetik tönkre minden igyekezetünket. Igen alacsony fekvésű területek ár védelme töltésezés útján csak akkor sikerül, ha a talaj kötött, agyagos természetű; iszapos, homokos vagy tőzeges talajoknál a töltések alatt magán a vízvezető földrétegen mint valami szitán hatol keresztül a víz; így az Isére töltésezésénél azt tapasztalták, hogy a helyett, hogy — mint annakelőtte — felülről árasztotta volna el a kavicsos természetű területeket a víz, a talajban alulról felnyomakodó ár borította el őket, és ez mindaddig tartott, míg sankolás útján egy át nem bocsátó réteg nem rakódott le. A tiszamenti árvédelem is csak azért sikerült, mert a talaj kötött, át nem bocsátó. Laza talajban oly hosszú áradások, minők ott vannak, útat keresnének maguknak, s az egész különbség csak az volna, hogy iszapos víz helyett tiszta víz öntené el a területeket. A szerint, a mint a töltésezéssel teljes vagy csak bizonyos vízmagasságig való védelmet akarunk elérni, teljes vagy részleges árvédelmit különböztetünk meg, mely utóbbit nyári árvédelemnek is neveznek. 1. A teljes árvédelem . A teljes árvédelmet, vagyis a víztől át nem hágható töltések emelését legfőképpen az a körülmény teszi szükségessé, hogy az áradások rendszerint oly időszakokban jelennek meg, mikor a tenyészetnek több kárt okoznak mint hasznot.
