Kvassay Jenő: A sekélyesésű folyók szabályozásának alapelvei különös tekintettel a Tisza völgyére (Budapest, 1889)

II. A csekély esésű folyók szabályozásának rendszerei - A) A meder szabályozása - 2. A meder szélesítése - 3. A meder irányának megváltoztatása - a) Az átvágások

29 II. A csekély esésíí folyók szabályozásának rendszerei. ben, hogy érdemes lenne ezért költségesebb műveleteket végezni. A homorú partoknak biztosítása kő- vagy egyéb burkolattal rendszerint teljesen kielégítő eredményt nyújt. Ha azonban a kanyarulatok olyképpen váltakoznak, hogy majdnem visszatérnek magukba, vagy kettős, hármas kanyarulatoknál a víznek folyása ellenkező irányú a völgyút irányáéval, ily esetekben az árvizek elvonulása egészen meg van zavarva, mert míg a partok között pl. a víz északról délnek, addig az ártéren lerohanó víztömeg délről északnak tart. Ugyanekkor az iszap és hordalék jóformán a mederben csapódik le és még inkább segíti a meder elfajulását. Az átvágásokra alig ha lehetne szebb példát felhozni, mint a Hármas-Körösét, melynek egy szakaszát a mellékelt 1. ábra tünteti elő. A 2. ábra pedig a tiszadobi nagy átvágást tünteti elő, melynél egyúttal a Sajó betorkolásán is történt igazítás. Ezért ily esetekben sem a meder mélyítése, sem szélesítése vagy összeszorítása nem vezet célhoz — hanem egyedül az irányváltoztatással, átvágással lehet a további elfajulást megakadályozni és szabályos vízlefolyást biztosítani. Az átvágások lehetnek egyszerűek, ha csak egy kanyarulat, vagy összetettek, ha két vagy több kanyarulat együttes átvágása forog szóban. Beszédes valamely kanyarulatot érettnek nevezett, ha a régi és új meder hosszúsága közti arány legalább úgy áll egymáshoz, mint 3: l-hez. Ha e fogalmat — a számbeli értéket nem tekintve — meg akarnók tartani és pontosabban meghatározni, akkor érettnek azt a kanyarulatot nevezhetnők, mely magát kis emberi segítséggel már képes keresztül dolgozni. Ezen állapot a különböző esésű és különböző talajú átvágások szerint igen eltérő. így a Tisza 111 átmetszése közül a Szolnok fölött levők már anyamederré váltak, vagy jól képződnek, ha a megrövidülés aránya legalább is 3:1-hez, ellenben Szolnokon alul 5:1-hez. Természetesen függ ez az átvágás talajától, valamint ama vezércsatorna méreteitől, melyet az átvágás helyén kivájunk. Minél kevésbbé érett valamely kanyarulat, vagy minél kötöttebb a talaja és csekélyebb a folyó esése, nemkülönben minél kisebb a víztömege, annál nagyobb méretű vezércsatornára van szükség, hogy az átvágás önmagától kiképződjék. Vannak talajok, melyeknél az egész szelvényt ki kell vájnunk, mert a víz erejére nem lehet támaszkodnunk. Így a Hármas-Körös átvágásait Gyoma alatt lijabban teljes szelvényben vájják ki, mert a folyó önerejére való bizakodás nem vezetett kielégítő eredményre, sőt sok helyütt a régi és új meder együttes elfajulását és eliszapolását okozta. A szakférfiak között ellentétes nézetek uralkodnak az iránt, vájjon az átvágásokat teljes szelvényben kell-e kiemelni, vagy pedig elegendő-e nekik kisebb, a viszonyoknak megfelelő méreteket adni ? Kétségtelen, hogy a teljes szelvény kivájása minden viszonyok között a legcélszerűbb, de végrehajtása