Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)
III. Természethistória - A hal a természet háztartásában
rendű hajtó és egyszersmind kormányzó szerkezet, a kormányúszóval felszerelt fark egészíti ki (£), melynek a haladás irányából felváltva való kitérését, mely természetesen kétoldalt történik (£, F), látjuk. Mindaz, a mit a mechanika eddig a hajó körül elért, merő gyarlóság a lápi póczhal úszószerkezetéhez képest, melynek minden egyes része irány, kiterjedés és cselekvő tevékenység szerint módosítható s a melyhez az is csatlakozik, hogy a hal még fajsúlyát is módosíthatja, tehát a vízben a színtájat j^§É|lp v áhoztathatja ! A hal, farkának egy iklandva-csavaros lökésével — a midőn többi úszószárnyait lefekteti — nyílszerű sebességgel halad ; CD B D C . — egyszerre felállítja honaljuszoszarnyait, 289. ábra. A lápi póczhal szemben állva. csavarosán működteti és csavaros mozgásba hozza hátsörényúszójának végét is; ez elég, hogy rögtönösen megálljon. Farkát teljesen nyugtatva s csak hónaljúszószárnyát működtetve, fejjel fölfelé, merőlegesen áll meg a vízben ; — a hónaljúszószárny járását csillapítva, fejjel lefelé, tehát tótágasba áll meg; a jobb hónaljúszószárnyat erősebben járatva, a bah kissé bevonva, teste elejével lassan balfelé kanyarodik; szóval minden mozgást megtehet, a mint ez lesve-rabló természetének oly jól megfelel. Rendkívül érdekes, hogy ez a kis hal prédáját, mely apróbb halakból és úszó rovarokból telik, a szó azon értelmében megczélozza. Uszószerkezetének óvatos, lassú működtetésével kellő irányba helyezkedik, kellő távolságra közeledik ; egyszerre nagyot lök a préda felé s ha elhibázta, újra kezdi. Az ember vízijáróműve, a legtökéletesebb is, csak gyarló utánzata a halnak. Lemásolja a hajó testén a vetélő alakot; merev, tollas evezőivel a csavaros és emeltyűs működésű úszószárnyat ; a merev timonnal az emeltyűs és csavaros kormányúszót ; a hajó-fenék merev ormójával a hal úszósörényzetét és teste hajlékonyságát. Rendkívül érdekes a szegedi csónakosok u. n. iklandása, mely bár tökéletlenül, de mégis a halfark működésének utánozása. Az iklandó elhelyezkedik a csónak farán, egy ott levő vajasba helyezi el az evező nyelét s a tollat a vízbe merítve, sajátságosan kavarja a vizet ; a kavaró mozgás
