Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

III. Természethistória - A hal a természet háztartásában

3. A lazaczféléknél a hasúszószárny a hónaljúszó és alsósörény közé a középre s a hátsörényúszó alá esik, azonkívül még egy kövérsörényúszóra is akadunk. 4. A csukaféléknél a hátsörényúszó egészen az alsósörényúszó fölébe van hátratolva. 5. A harcsaféléknek a hátsörényúszójok rendkívül kicsiny, ellenben az alsósörény roppant fejlett s hozzá a kormányúszóval majdnem összeolvadó. ó. A menyhalféléknél az úszószerkezet minden része igen fejlett; a hasúszószárnyak a hónalj tájára vannak tolva ; a két hátsörényúszó közül a második úgy az alsósörényúszó is majdnem a kormányúszóig terjed. 7. Az ángolnaféléknél a hasúszószárny hiányzik, a sörényúszók ellenben a kormányúszóval összeolvadva, a test egész farkrészét úgyszólván beszegik. Ezek volnának a legfőbb különbségek, a melyek csoportokat jellemeznek. Azoknál a csoportoknál (5., 6., 7.), a melyek sörényúszói nagy terjedelmet öltenek, a farkrész nagyon meg van nyújtva s a mozgás ehhez képest föltűnően kígyózó. Ezek a csúszva-lopakodó rablóhalak. A csukaféléknél az úszószerkezet ereje a farkrészre esik ; ezek iklandva-lökő rablók. A lazaczféléknél a testhez viszonyítva nagyon arányos ; ezek villanva rabló halak. A pontyféléknél a test tömege az úszószerkezethez képest nagy ; ezek a keresgélő halak. A sügérféléknél az úszószárnyak előre vannak tolva s az úszósugarak általában tüskés fegyverzetet alkotnak ; ezek a halak lesben állva várják a prédát, fegyverzetök megóvja a nagy halak támadásától, ezek tehát, úgyszólván, fegyveres útonállók. Az úszószerkezet mellett fontos a halszáj szerkezete is ; a különbség az öblösségben, a nyílás irányában, a mozgékonyságban és végre a fegyverzet minéműségében van kifejezve. Az igazi rablóhalaknál az állkapcsok, sokszor a szájpadlás részei s a nyelv is fogakkal vannak tele ; a száj nyílása rendszerint igen öblös,