Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

A magyar népies halászat mesterszótára - Mesterszótár

HUSZÁRKESZEG — H. O. — Alburnus lucidus HECK. Szentes, körösi halászok. HÚZNI — általánosan — a gúzsba v. húzó­szegbe akasztható evezővel evezni, 1. Dal, Dalladzani. Dalladzó. HÚZÓBÁRKA — Fertő tava — az, a melyet halászatkor a hajó után kötnek, 1. Faros­bárka, Lovasbárka, Nyargalóbárka. HÚZOGATÓ FARKHÁLÓ — Erdővidék, Olt men­tén — 1. Varsaháló. HÚZÓHÁM — Algyő — I. Farhám. HÚZÓHÁLÓ - Balaton — I. Léhés vagy Öreg­háló. HÚZÓPÁNT — Balaton, tihanyi őshalászat — az evező szára felehosszában alkalmazott füles pánt, melyet a vonószegbe beakasz­tanak. HÚZÓSZEG — Balaton, tihanyi őshalászat — a bödönhajó koloncza, melybe az evezőt beakasztják ; I. Húzópánt. HÚZÓVÁNKUS — Balaton — az a nyerges fa, a melybe az evező beléfekszik. I IGAZ TOKOK — Acipenseres, mint csoport.* IHAM — Tápé — I. Ihany. IHANY — Szeged — fonal vagy fűzfa gúzs, a melyre az eladott halakat fűzik, hogy a vevő tisztán és kényelmesen vihesse. IKEKVEJSZ — XIII-dik század — alkalmasint két fővel ellátott vejsze ; I. Fej, Fő. IKLANDANi — Szeged — egy evezőt a ladik végébe akasztva s oo szerűen mozgatva haladni ; rokon a csikló, cziklend, cziklo­nyozni, kallózni félékkel. IKRA — általánosan — a haj petéje. IKRA — Orbis pictus 1708. IKRÁS — általánosan — a tojóhal. IKRÁSODNI — Miskolcot Gáspár — I. Ívni. IKRÁSODNI — Miskolczi Gáspár — megter­mékenyedni. ILÁNKA SZEMLING — Szirmay Andr. — Salar lacustris AG., a magyar vizekre csak rá­fogva. ILONAHAL — H. O. — Acerina Schräder Cuv. S­y eged. ILONKAKESZEG — H. O. — Acerina Schräder Cuv. Szeged. ILONKAKESZEG — T. S?. Nátly gyűjtése — I. Ilonánál. ÍN — általánosan — minden vastagabb kötél v. zsineg, a mely a háló keretét alkotja. Horgoknál, jelesen a fenekes és tökösnél az a zsineg, a melyre a pekle reá van hurkolva. A halászok a nagy hálónak csu­pán alsó, kettős kötelét nevezik a « háló iná»-nak. INAHÚZÓ SZÉK — Szolnok — kis négylábú padka, a melyre az a legény űl. a ki a háló inát húzza ; azért űl, hogy az ínat le­tarthassa, 1. Letartás. INASOK PADJA — Balaton — a dereglyén a csigán túl az első pad; itt azok evedznek, a kik a háló inát húzzák. INGÓ czölöpépítmény — H. O. — olyan, mely rekeszekre volt rakva, a mely az áradó, illetőleg apadó vízzel emelkedett vagy alászállott. INGOLA — Pctromy^on, I. Pláner Ingola, Vak Ingola.* INGOLA — H. O. — Pctromy^on fluviatilis L. Erdővidék és Udvarhclymcgyc vizei ; nyilván az ingolna, angolna alkalmazása. GALGÓ­czi-nál (1622) megvan. INGÓLÁP — általánosan — alapjában mocsá­ros helyeken az a növénytakaró, a mely alatt mély víz következik s a mely az em­ber terhe alatt folytonosan engedve, inog. INGOLNA — Janua 1729 — Petromyzon fluvia­tilis. Congrus alatt felhozva. INGOLNA - S^abó Dávid — Anguilla fluviatilis AG. AZ ingolna az angolna mellett előfor­dul axvn. századbeli szakácskönyvekben is. INGOVÁNY — Ujfalvi-Szikszai xvi. század — uligo. INGOVANYOSFÖLD —Ujfalvi-SzikSZai XVI. sz. — terra uliginosa. INHÚZÓ — Záhony — a felső Tisza halász­bokrában két legény, a ki az öregháló inát húzza. INKŐ — Agáré — I. Csattkő. IN KÖZ, például a fenékhorgon a pallóin da­rabja, mely két horog között van.* INI.ÉHES — Budapest — a kecsegehálónál a tulajdonképeni háló, mely két «tükör» között van ; lásd : Tükör. INNYOMÓ, az a husáng, a mely a m. velen­czei csiga derékfájába keresztbe van dugva s a melynél fogva a halász a csigát le­nyomja.*

Next

/
Thumbnails
Contents