Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

III. Természethistória - A magyar édesvizekben élő halak rendszeres átnézése - A fajok leírása

Húsa kövér, igen porhanyós és sok kedvelőre talál. Elterjedés. A havasi vizek kivételével rendesen minden álló vízben együtt tart a kárászszal. Régi időben mint gyógyszer szerepelt ; Tatán és más helyeken « haldoktor » s a halászok közhite szerint, a szigonynyal megsebesített halakat úgy gyógyítja, hogy hozzájuk törleszkedve, a sebeiket nyálkájával bekeni. HECKEL Csáktornyáról, a Balatonból és « Erdélybol» említi, PETÉNYI a Duna, Vág, Tisza, Garam, Turócz melléke álló vizeiből említi mint olyat, a mely a folyókba csak betéved ; én a Balaton, Fertő tavából, a Velenczei tóból, a Mosztonga, Szernye és Ecsedi láp, a Hódos és Szarvastó mocsárvizekből és a Berettyó, Borzsa, Körös,- Latorcza, Olt, Rába, Sajó, Szamos és Zagyva mocsaras mellékéről, ragyogó változatát a Dunából (Apatini ismerem. A RÓZSÁS MÁRNA. Barbus fluviatilis, AGASSIZ. Fójegyei: négy hosszú bajusz ; kettő elől a felső ajakon, kettő, s ennél hosszabb, a szájzugon ; a hátsörényúszó első tüskéje fogacsos bognártüske, az alsósörényúszó anélkül való ; a száj torok felé nyiló ; a felső ajak különösen húsos, az alsót meghaladja. Sugarat: HS 3/8—9; HO 1/15; HA 2/8; AS yf\. OP 55—60; FA 4-nél kevéssel több, a kormányúszóval együtt. A test nyúlánk, hengeresre hajló; magassága ; — Ç/

2-siér fordul meg a hosszaságában; a fej, különösen orra része nyújtott, túrásra alkalmas, majdnem kurta-ormányszerű ; a szem kicsiny (HECKEL találóan jegyzi meg, hogy e halnak a sertéssel való összehasonlítása igen jó : a hátsörényúszó a test hossza közepében kezdődik, terjedelménél magasabb, erős csontsugara fűrészes; az alsósörényúszó szintén magas, csontsugara ellenben sima ; a kormányúszó mélyen kivágott, alsó félszárnya a felsőnél terjedelmesebb. A héj nem terjed a fejre ; pénzei aprók és helyen-közön kissé egyenetlenek, szélességüknél kissé hoszszabbak, kiálló végük legtöbbször kissé csúcsosodók. Szín szerint a háta olajzöld, az oldalak felé e szín enyészik, s a has felé egészen kivilágosodik, a torok és a has fehér; a hátsörényúszó kékes, úgy a kormányúszó is ; a többi úszó vöröses. Néha a szín, kivált az oldalakban, barnássárgába játszik.