Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)

III. Természethistória - A magyar édesvizekben élő halak rendszeres átnézése - A fajok leírása

patakból (Zólyom), Túrócz és Gömör megyéből. PETÉNYI megjegyzi, hogy ez a faj a Kárpátalja valamennyi patakjában terem s a legmagasabb helyeken is társa a pisztrángnak ; felsorolja a Poprádból és Körmöczbánya mellől is; BEN ECKE szerint* Stockholm táján is terem. PETÉNYI még feljegyezte róla, hogy nagyon kemény életű s a szárazra téve messzire dobja magát; Turóczban a Háj-Blatnicza fürdő mellett folyó Zsarnócza patakban P. olyan példányokat talált, a melyeknek hasúszószárnyai narancssárgák, vagy zöldessárgák, vagy barnássárgák voltak, a mire HECKEL azt jegyezte meg, hogy ez a víz és világosság hatásának a következménye, a mint ez más halaknál, különösen a pisztrángnál is sokszorosan tapasztalható. *A KISSZÁJÚ KÖLÖNTE. Cottus microstomus, HECKEL. Noha ez a faj a tudományban nincsen elfogadva s úgy látszik, hogy a botos kölöntének ifjú példányaira alapíttatott, irodalomtörténeti tekintetben említést érdemel, mert a Poprádból származó példányokra alapíttatott s valószínűleg PETÉNYI útján került HECKEL birtokába. Föjegyei HECKEL felfogása szerint ezek: a szájzug nem terjed a szem alá; farka igen vékony (magassága a hal hosszának csak '/a© része) ; a belső szilványfedeléken egy erős horogtüske van. Sugárzata: HS, 8/0; HS

2 0/19; HO 16; HA 1/4, AS 0/15. A TARKA GÉB. Gobius marmoratus, PALI AS. II tabla, 6. Főj egyei : Az első hátsörényúszó táján, mind a két oldalon, egy félholdalakú sötét folt ; a hugygyót tíz hegyes szemölcs zárja ; a két hátsörényúszó egy rövid, alacsony hártyával van összekötve ; az első hátsörényúszó elején — hegye táján — egy vöröses folt van. * BENECKE i. m.