Herman Ottó: A Magyar halászat könyve 2. (Budapest, 1887)
III. Természethistória - A magyar édesvizekben élő halak rendszeres átnézése - A fajok leírása
A BOTOS KÖLÖNTE. Cottus gobio, LINNÉ. Böjegyei: az egész test czövekalakú ; a vastag, békaszerűen lapított fejtől a fark végéig egyenletesen vékonyodó ; két egymással összekötött hátsörényúszó, melyek közül az első csekély terjedelmű, a második és az alsósörényúszó terjedelmes; a hasúszószárnyak a hónaljra vannak előretolva, kicsinyek ; a hónaljúszószárnyak terjedelmesek ; a test héj nélkül való, nyálkás, — a hasús%ós%árny hegye, hátrahajtva, nem éri el a hugygyót. Sugárzata HS, 6—9/0; HS 2 15—18/0; HO. 13 — 14; HA. 1/4; AS. i 2— 13/0. F. A. 4, a kormányúszóval együtt s a fejet a szironyrésig mérve. A fej vége, felülről tekintve, a legszélesebb része; a belső fedelek szélén egy erős, éles tüske meredez ; a szemek közelebb állanak egymáshoz, mint a fejoldal széléhez s fölfelé is tekintők, a mi a fejének különös kifejezést ad; a száj öblös nyílású, állkapcsai bársonyos fogzatúak. Az első hátsörényúszó sugarai simák, nem tagoltak s ez az úszó egy alacsony hártyával a második sörényúszóhoz csatlakozik ; a hasúszószárny, csak kevéssé a hónaljúszó mögé csuklódva,visszahajtva, hegyével sohasem éri el a hugygyót, sugárzata mindig egyszínű. A test színezete sokszorosan változó, rendszerint azonban szürke és barna; az alapszín legtöbbször szürke, a hát barna, sokszor — mint az oldalak is, felhőfoltokkal márványozott; a has világos szürke, egyszinű, ritkán halavány márványzású ; a hátsörényúszó, a kormányúszó és a hónaljúszószárny sugárzata karikásán tarkítva; az alsósörényúszóé ritkábban az; a hasúszószárnyak sugárzata egyszínű s csak igen ritkán elmosódva foltos. Ivik: márczius, április hónapokban. Fogása: a hegyi lakóknál szegény ember hala, melyet botba ütött közönséges evővillával szigonyoznak ; talán innen származik székely neve «botoskölönte». Egyébként kitűnő csali, a mely után a nemes hal mohósággal kapkod. A botos kölönte a hegyi patakvizek lakója, hol a kövek és kavicsok között a pisztráng társaságában él, s mindig a fenéken bujkál, kavicsok alá rejtőzve lesi rovar, féreg és halivadék prédáját ; színezet
